A Dragnea-centrifuga

Egyvalamit már biztosan meg lehet állapítani a Dragnea-féle szociáldemokrata kormányzási módszerről: minimális annak az esélye, hogy megragadjon a köztudatban a miniszterek neve. Mivel olyannyira gyors az elmúlt periódusban a káderek fluktuációja a kormányhivatalok élén, hogy az átlag választópolgár tuti, hogy már belefáradt a körforgás követésébe.

Persze, mondhatnánk, hogy az emberi erőforrás mozgása, tehetetlen ingadozása nem ismeretlen vagy szokatlan a román politikai életben. Sőt, annak tán egyik legjellegzetesebb vonása: gondoljunk csak a parlamenti választások után, az ellenzéki padsorokból a kormánytöbbség fele ciklikusan újrainduló politikai migrációra vagy az ellenzéki polgármesterek tömeges pártcseréjére – mit szintúgy a hatalmi és a kormányzati pozícióból remélt előnyök generálnak. Mindenféle pártlojalitások kárára.

A Dragnea-éra miniszterei esetében az alaphelyzet hasonló, hiszen a hatalmi pozíció gravitációs vonzereje változatlan. Csakhogy ezen a politikusokra nehezedő tehetetlenségi erőn egy, a végrehajtói hatalmon kívüli, vele szemben szokatlanul erős, hegemón pozícióban levő szereplő – a Szociáldemokrata Párt csúcsvezetése – képes felülkerekedni, és a hivatalnoksereg mozgását a saját érdekeinek megfelelően szabályozni, irányítani és felügyelni. Szokatlan jelenség, ugyanis a kölcsönhatás kormány és pártvezetés között általában az előbbi testület erőfölényében szokott zajlani.

Mivel a választásokon nyertes, parlamenti többséggel rendelkező kormánypártok ambiciózus erős emberei a politikai zsákmányelv mentén felosztják egymás között a kormányzati pozíciókat, úgy számolva, hogy pártbeli helyzetüket megerősítik az állami funkciók kombinációjával, halmozásával. Hiszen egy miniszterelnök pártvezérrel szemben, aki egyszerre uralja a kormányhivatal és a pártvezetés csúcsát, gyakorlatilag esélytelen minden kihívó.

A kormányfői szereptől eltiltott Dragnea viszont sikeresen leküzdötte hendikepjét. S azzal, hogy a pártszékházból évente többször is képes bekapcsolni a miniszteri bársonyszékek alá erősített centrifugát, még azelőtt újraosztja a tagság körében a kormányzati pozíciókat, mielőtt valamelyikük az ellenfelévé nőhetne.