A garabonciás

Elképzelni sem tudom, miért éppen Móricz novellája, Az utolsó betyár ötlött fel bennem, de Nagy Csaba vándorlásáról hallva, olvasva, csakis egy ilyen, a kitartásnak, becsületességnek, megszállottságnak a jelképeként elénk lépő hőst (miért ne tenném hozzá: népi hőst) látok benne.

Ki is ő, és mit akar ez az egyszerű, s a bajsza alatt szüntelenül mosolygó vándor, aki a Magyar Pedagógusszövetség meghívására hetek, hónapok óta iskoláról iskolára jár, s fújja, szünet nélkül fújja a tárogatót; közben meg-megáll, mesél, beszél, magyaráz, és simogatja, becézgeti hangszerét. A hangszert, amely egy ideje kultúrkincseink közé emelkedett, hungarikum lett belőle, holott kétszáz vagy még több évvel ezelőtt, de még a múlt század ötvenes éveiben is tűzre parancsolták, az írmagját is ki akarták irtani, ne legyen ez sem, mint annyi más felidézője a bátorságnak, az ellenállásnak, a szabadságvágynak, a szépségnek, a magyar nép igazi, érzékeny lelkületének.

Igen, ez az ember egyedül járta-járja Felsőháromszéket, korábban betekintett Erdővidék minden tanodájába, aztán sorra vette Alsóháromszék, Sepsiszentgyörgy tanintézeteit, s ha már bekukkintott, ott is ragadt egy-két órára, olyan rendkívüli élményórát varázsolva, amilyenről talán csak álmodni lehet. Általa szereztünk – főleg a tanulók – tudomást arról, hogy a tárogató, ez az évszázadok óta sajátosan magyar hangszer bizonyos korszakokban erősebb volt a lőfegyvernél, szókimondóbb a legnagyobb szónokoknál, lenyűgözőbb a legédesebb álomnál.

És ez az ember, aki Nyíregyházáról jött ide egyedül, saját kocsival, nem igényel kísérőt, sem előzenét, sem fizetést, a Puskás Tivadar Szakközépiskola vendégeként lakott a bentlakásban. Ő csak bebocsáttatást és csillogó szemeket akart, mert abban biztos, hogy rendkívüli, a zene, a magyar történelem és földrajz titkait egybefonó fellépésével feledhetetlen perceket szerez hallgatóságának, a legkisebbektől a legnagyobbakig. Mert kipróbálta: járt egészen kicsiknél, de könnyeket csalt ki – például Szentivánlaborfalván – korosabb vendégei szeméből is. Ő egyébként egyike azoknak, akik visszaadták a tárogató hajdani ragyogását, sok köze van ahhoz, hogy a magyar tárogató nemzetközi elismertsége egyre inkább erősödik, elnöke a Rákóczi Tárogató Egyesületnek, s most köreinkbe is elhozta ennek a hangszernek a méltóságát.