A gazdák megkerülője

Egy pillanatig sem vonom kétségbe egy kerülőút szükségességét. De a csíkszeredai teherforgalmat lehetne terelni a tervezett kerülőúton az ipari parkig, onnan szinte korlátlanul lehet szélesíteni Szépmezőn keresztül  a meglévő utakat, az útkereszteződéstől már elérhető Kovászna, Kézdivásárhely és Brassó is. Ha egyszerűbben és hatékonyan megoldható, miért ne választhatnánk ezt az utat? Így nem kellene a magasfeszültségi oszlopra is utat építeni, 70 szotyori család megélhetését csorbítani, évekre munkát adni a topográfusoknak, ügyvédeknek, közjegyzőknek. Rengeteg pénzt, időt és fölösleges utánajárást lehetne megspórolni.

Kinek volt tudomása a 2019-es közmeghallgatásról? Hol zajlott? Ki készített közvélemény-kutatást? Milyen úton értesítették az érintetteket? A gazdálkodó ember a földet bújja, nem a netet, de ha levél érkezik, azt elolvassa.

Igazságtalanul közelítették meg ezt a problémát, az érintett feleket egyáltalán nem értesítették, nem kérték ki a véleményüket, a képviselet nélkül maradt két falu helyett valaki aláírta a határozatot. Ki és kik között cserélhet földet a szotyoriak közül, ha a terület egyik fele Szotyor, a másik fele Uzon felől van? Ki hajlandó cserélni a kerülőút túloldalán azért, hogy kilométereket traktorozzon saját költségén? A vonalzót könnyebb lenne eltolni jobbra a földútig, ha pár méter el is veszne a föld széléből, talán egy jóhiszemű gazda kényszerítés nélkül is felajánlaná.

Több gazdával is beszéltem, kik az ügyvédi honorárium hallatán rögtön megtorpantak: idősek, szegények és kiszolgáltatottak. Ilyen és hasonló esetben nem az önkormányzatnak kellene jogi képviseletetet biztosítania?

A környező országokban hegyeket fúrnak át, iszaptalanítják az ártereket, függőkerteket létesítenek azért, hogy egy talpalatnyi földdel több legyen a jövő nemzedéknek, mi pedig az idegen pénzért képesek lennénk betonba döngölni a legszebb termőföldeket.

Donáth Anna (Sepsiszentgyörgy)