A helyzet változatlan

Érdekes ez az élet. Már a diktatúra bukása után bal és jobb félen egyaránt felbukkantak olyan egyének, akik jelentős tisztségeket töltöttek be a kommunista éra alatt. Most, hogy már jól eltávolodtunk attól az időtől, meglepetéssel tapasztalom, hogy a helyzet Romániában változatlan. Hogy a szocdemek között található néhány közelmúltbeli politikai bölény, az nem meglepő, de elgondolkoztató, hogy a jobbszélnek mondott liberálisok és USR-sek között is akadnak olyanok, akik a maguk idejében éppen a szocdemekkel puszilóztak, sőt, hatalmon voltak, és sem a korrupció ellen, sem pedig a társadalmi-gazdasági élet jobbá tételéért semmit nem tettek.

A legédesebb, amikor a szocialista, tehát vörös, Internacionáléból egy nap alatt népivé lett párt tagjai, akik Romániába csak szegénységet, a korrupció elterjedését meg az ország fejlődésének megtorpanását hozták, most a különböző pártokban menetelnek. És tüntetnek. Miért nem cselekedtek akkor, amikor a parlamentben lézengtek, vagy hatalmon voltak, esetleg amikor államelnöki tanácsadóként működtek, tehát kezükben volt a gyeplő? Leszerepeltek, többségüket leszavazták, és nem tetszik a nép által választottak ténykedései. Nekem sem tetszik, de a leváltásuknak a demokratikus útja a vokson való megmérettetés. És nem a hazug jelszavak skandálása. Az emberek nem annyira feledékenyek, hogy ne emlékezzenek például arra, amikor Monica Macovei, egyébként kommunista jogász, igazságügyi miniszterként leváltotta az egész korrupciós ügyészséget, mondván, hogy ez a miniszter feladata. Pont azt, amit a Btk-ba vissza szeretnének tenni. S akkor meg is indokolta, hogy ez miért helyes lépés. Ilyesmi történik, ha nem gondolunk arra, hogy változhatnak a politikai erőviszonyok, s ami nekem ma jó, holnap rossz lehet.

Amit mind várok, hogy a politikai csoportosulások ne az embereket támadják, mert tolvaj, bugás van itt is, ott is bőven. Ezt hagyják az igazságszolgáltatásra. Hanem Orban Lajcsi, Dănuţ Barna – Traian Băsescuval nem számolok, ő már bizonyította mit tud – készítsenek végre egy olyan programot, amely az országnak felemelkedést, a polgároknak jólétet hoz el. De ne olyant, hogy előbb külföldi segítséggel ők meggazdagodnak, nekik kiszolgáltatják az országot, aztán majd a „popor”-nak is jó lesz. Ezt a nép már nem veszi be.