Feladatunk a Kárpát-medencében
„Aztán nemcsak anyagi, de szellemi létünknek is kell valami táplálék… Mi ösztönözhet...
A Székely Hírmondó terjesztését szeptember 1-jétől új csapat vette kézbe. Tudjuk, az utóbbi időben akadtak gondok a lapkézbesítés terén, remélhetőleg ezeket mielőbb orvosolni tudjuk, ezen dolgozunk. Addig is annak érdekében, hogy a jövőben zökkenőmentesen tudjuk eljuttatni postaládájába kedvenc napilapját, kérjük, legkésőbb az adott hónap utolsó napjáig rendelje meg a Székely Hírmondót a következő hónapra.
További jó hírrel is tudunk szolgálni: szeptember 12-től újra megnyitjuk sepsiszentgyörgyi ügyfélszolgálatunkat a Csíki u. 7. sz. alatt, ahol hétköznap 8 és 16 óra között állunk rendelkezésükre: apróhirdetést adhatnak fel, lapokat, folyóiratokat rendelhetnek meg, de minden téren igyekszünk a segítségükre lenni. A kézdivásárhelyi ügyfélszolgálat változatlanul a Függetlenség u. 1. sz. alatt működik ugyancsak 8 és 16 óra között.
Amennyiben a Székely Hírmondót többször is késve vagy netán egyáltalán nem kapja kézbe, kérjük, hívja bizalommal a 0728.048.136-os telefonszámot.
A Prima Press Kft. terjesztési osztálya nevében:
Balogh Kinga
Igen, a sportra. Volt ugyanis egy Károly, mellesleg királyi sarj a százéves háború alatt (amely 116 évet tartott, itt-ott temetési szünetekkel). A franciák Charles D’Orléans-ként ismerik és költő volt, nem is rossz:
„Göncét ledobta az idő,/ mit szél, eső, fagy adott rája, / s most új palástra vár a válla, /mit fényből Isten napja sző.”
De mivel rímelésből abban az időben sem lehetett megélni, elment, illetve elvitték az azincourt-i csatába. Majdnem ott maradt, de a halottakat kifosztó győztes angolok megtalálták egy hullarakás alatt, épen, de mozdulatlanul, ugyanis a harminckilós pléhkosztümben nem könnyű vaszkalódni. Nem nyiffantották ki, mert egy nemesember túszként többet ér, ki lehet majd cserélni hasonló rangú angol fogolyra. Ám Károlyunk 25 évig Angliában maradt, a 220000 aranypénz váltságdíjat nem volt hajlandó kifizetni érte senki. Mit csináljon egy herceg annyi éven át?
Szerelmeskedik balladákban, rondókban és készséges hölgyek hálószobájában, szabadidejében pedig megtanítja fogvatartóit a francia játékra, a jeu de paume-ra, amolyan badmintonra. Az angolok abból fejlesztették ki a zöld gyepen űzött teniszt. Úri játék volt, tökéletes fair-play-t követelt. A nulla pontot love-nak, szerelemnek nevezik, mert nem a győzelem, a játék szeretete a fontos. Wimbledonban mindmáig kötelező a fehér felszerelés (botrányos lenne izzadságfolt egy színes trikón, elájulnának a finom hölgyek). Volt úgy, hogy Federer-t felszólították, cserélje ki színes talpú(!) cipőjét. Ma tudjuk, a hatalmas Úr, a tévé színes shaw-t csinált az angolok úri játékából. Nézem Ostapenko-t- hadonászik, csapkod, szinte pityereg. David Caruso – micsoda operás név – ököllel fenyegeti szegény Dzsokovicsot egy sikeres jobbegyenes után. Kyrgyos széket rugdos. És az ordítások, jaj… Néhány évtizeddel ezelőtt kidobták volna őket abban a minutában.
De amikor Roland Garros-ban a második körbe jutó 87.000 eurót kap, eljutunk a hercegtől a hiszterikáig, a szerelemtől a pénzőrületig.
Zubreczky Antal