Feladatunk a Kárpát-medencében
„Aztán nemcsak anyagi, de szellemi létünknek is kell valami táplálék… Mi ösztönözhet...
A Székely Hírmondó terjesztését szeptember 1-jétől új csapat vette kézbe. Tudjuk, az utóbbi időben akadtak gondok a lapkézbesítés terén, remélhetőleg ezeket mielőbb orvosolni tudjuk, ezen dolgozunk. Addig is annak érdekében, hogy a jövőben zökkenőmentesen tudjuk eljuttatni postaládájába kedvenc napilapját, kérjük, legkésőbb az adott hónap utolsó napjáig rendelje meg a Székely Hírmondót a következő hónapra.
További jó hírrel is tudunk szolgálni: szeptember 12-től újra megnyitjuk sepsiszentgyörgyi ügyfélszolgálatunkat a Csíki u. 7. sz. alatt, ahol hétköznap 8 és 16 óra között állunk rendelkezésükre: apróhirdetést adhatnak fel, lapokat, folyóiratokat rendelhetnek meg, de minden téren igyekszünk a segítségükre lenni. A kézdivásárhelyi ügyfélszolgálat változatlanul a Függetlenség u. 1. sz. alatt működik ugyancsak 8 és 16 óra között.
Amennyiben a Székely Hírmondót többször is késve vagy netán egyáltalán nem kapja kézbe, kérjük, hívja bizalommal a 0728.048.136-os telefonszámot.
A Prima Press Kft. terjesztési osztálya nevében:
Balogh Kinga
Biztosan sír valahol dr. Bárányi Ferenc, amikor látja, hogy mivé vált az általa dédelgetett egészségügyi pénztár, meg a nyugdíjasok pénztára, melyekben nem állami summák, hanem magánpénzek gyűlnek, s amelyekhez a kormánynak semmi köze. Míg miniszter volt, nem is indította be ezeket, míg jelentős összeggel nem rendelkeztek. Azt sem szerette, hogy a közös pénztárak mellett, úgymond speciálisakat akartak létesíteni külön törvényekkel. Hogy ne akadékoskodjék, egyszerűen menesztették a döntéshozó helyekről, kitámadták, és mire az igazát bebizonyította, már csak emlékiratait írhatta.
A kormány egyszerűen kirabolta az egészségbiztosító pénztárt, a benne begyűlt 28 ezer milliárd lejt azzal, hogy az állami büdzséhez csapta, gyakorlatilag államosította. Bármekkora summa kerül is jelenleg ide, az egészségügyiek nem nyúlhatnak hozzá, ezt törvénynyel mondatták ki. Tehát a magáncégnek az állam mondja meg, hogy mi tegyen. Megtették azt is, hogy a nagy cégek, főleg ha külföldiek, ne fizessenek, vagy halasszák el az egészségügyi biztosítás befizetését.
Emellett eldöntötték, hogy a különböző segélyeket is a nyugdíjpénztárból fizessék. Ezt az államnak más alapból kellene lepengetnie a polgáraik számára. A nyugdíjasok számát ötmillió felettire növelték, ám a teljes szolgálati időt betöltők száma alig haladja meg a két és fél milliót. A többiek zöme a központi pénztárba semmit nem fizető egykori földműves, másik hányada másféle segélyt kapó személy, mindezeket odaszámolták – ahogy a bársonyszékben ülők mondják – az idős eltartottak közé.
A speciális nyugdíjasok sem fizetnek semmit a központi alapba. Nem akarnak az államtól függeni, mint a közemberek, akik bármennyit dolgoztak és fizették öregkorukra a díjat, a megélhetéshez alig elég a nyugdíjuk, mert az állam az utolsó baniig elköltötte. Most meg jönnek az ország ügyeit intézők, és mondják, hogy nincs pénz a szépkorúak számára. Nevetnem kell, hiszen több mint húsz éve is ugyanezt hangoztatták, hogy majd akkor emelik a nyugdíjakat, amikor elgondolásaikat megvalósítják. Hát abból akkor sem lett semmi, most is a nullával egyenlő…