Feladatunk a Kárpát-medencében
„Aztán nemcsak anyagi, de szellemi létünknek is kell valami táplálék… Mi ösztönözhet...
A Székely Hírmondó terjesztését szeptember 1-jétől új csapat vette kézbe. Tudjuk, az utóbbi időben akadtak gondok a lapkézbesítés terén, remélhetőleg ezeket mielőbb orvosolni tudjuk, ezen dolgozunk. Addig is annak érdekében, hogy a jövőben zökkenőmentesen tudjuk eljuttatni postaládájába kedvenc napilapját, kérjük, legkésőbb az adott hónap utolsó napjáig rendelje meg a Székely Hírmondót a következő hónapra.
További jó hírrel is tudunk szolgálni: szeptember 12-től újra megnyitjuk sepsiszentgyörgyi ügyfélszolgálatunkat a Csíki u. 7. sz. alatt, ahol hétköznap 8 és 16 óra között állunk rendelkezésükre: apróhirdetést adhatnak fel, lapokat, folyóiratokat rendelhetnek meg, de minden téren igyekszünk a segítségükre lenni. A kézdivásárhelyi ügyfélszolgálat változatlanul a Függetlenség u. 1. sz. alatt működik ugyancsak 8 és 16 óra között.
Amennyiben a Székely Hírmondót többször is késve vagy netán egyáltalán nem kapja kézbe, kérjük, hívja bizalommal a 0728.048.136-os telefonszámot.
A Prima Press Kft. terjesztési osztálya nevében:
Balogh Kinga
Csütörtök este örökre eltávozott körünkből és a földi létből Péter János, a Székely Nemzeti Tanács alelnöke, a Kézdiszéki Székely Tanács elnöke. Személyében olyan sorstársunk hagyott itt minket, aki büszkén, azonban kérkedés nélkül vállalta származását. Olyan személy, akit nemzete szolgálatától nem lehetett sem kecsegtetéssel, sem fenyegetéssel eltántorítani. Olyan egyéniség, aki egyik szószólója és élharcosa volt népe szabadságküzdelmének.
A Székely Szabadság Napján (március 10-én) még együtt követeltük Székelyföld területi autonómiáját Sepsiszentgyörgyön, majd Marosvásárhelyen, Ő ugyanis jelen volt az összes ilyen jellegű megmozduláson. Ötletgazdaként, szervezőként, résztvevőként, vagy mindhárom minőségben. Ugyanakkor egyik elindítója, mozgató rugója és cselekvő tagja volt annak a mozgalomnak, mely Felsőháromszéken, valamint környékén megjelölte múltunk szent helyeit és emléket állított hőseinknek. De az élvonalban lehetett találni akkor is, ha a hatalom túlkapásai, illetve ártatlan honfitársaink meghurcolása ellen kellett tiltakozni. És szintén ő volt az, aki erején és lehetőségein felül segítette a sokgyermekes családokat, valamint hányatott sorsú, vagy önhibájukon kívül bajba került nemzettársait. Nem a véletlen műve tehát, hogy élete utolsó napján is a közösség érdekében tevékenykedett.
Kiállt és küzdött a székelységért. Emlékezett és emlékeztetett. Segített és lelkesített. Tudta ugyanis, hogy Európának ebben a huzatos szögletében csak egyenes derékkal, felemelt fejjel és bátran, múltunk ismeretében és tanulva belőle, a rászorulókról és elesettekről gondoskodva, közös akarattal és összehangoltan cselekedve lehet – tudunk megmaradni. Valamint a Gondviselőbe vetett bizodalommal, keresztény gyökereinkbe és az anyaföldbe kapaszkodva, szilárd, rendíthetetlen hittel cselekedve ennek érdekében, hiszen a Jóisten is csak akkor tud rajtunk segíteni.
Péter Jánost 54 éves korában magához szólította az Úr, ezért a továbbiakban egy számunkra ismeretlen, de érzékelhető dimenzióban fogja a székely szabadság ügyét képviselni.
Tiszteltünk, szerettünk János bácsi. Nyugodj békében.