Hirmondo
Hirdetés
Hirdetés

A liberalizmusok harca

Az eredmények tükrében a fél-elnöki rezsim jobboldali államfőinek abbéli igyekezete, hogy demokratikus felhatalmazásukat az alkotmányos befolyással kiegészítve a jobboldalon egy pártérdekek feletti parlamenti többséget, stabil kormányzatot hozzanak létre, ezidáig tiszavirág-életű próbálkozásnak bizonyult. Ideig-óráig ugyan sikerrel járnak, ám küldetésük végül romba dől a parlament és a pártok futóhomokján. De mint korábban Băsescu, úgy most Iohannis is azon fáradozik – mérsékelt sikerrel –, hogy az államfői hatalom mint-egy külső pillére, támasza, stabilizációs pontja legyen az amúgy szervezetileg fragmentált jobboldali pártoknak, ellensúlyozandó a szociáldemokraták megkerülhetetlen számbeli fölényét az országgyűlésben.

Mindkét államfő törekedett (törekszik) hát, hogy egyben tartsa, kovácsolja a megosztott jobboldali politikai közösséget. A jobboldali koalíció fenntartása érdekében pedig maguknak vindikálják a jobboldal vezéré-nek szerepét, és alkotmányos közvetítői hatalmukkal kormánykoalícióba, vagy amint a PDL és a PNL esetében láttuk, akár egységes pártszervezeti keretbe is olvasztanák a különböző kisebb politikai formációkat. Továbbá, hogy az így létrejövő politikai erő irányítható és megbízható partnere legyen az elnöknek, miniszterelnöknek és egyben a jobboldal vezető pártjának élére az események tanúsága szerint az államfő iránt lojális politikusokat segítenek. Sőt, a kívánatos az, ha ugyanaz a személy tölti be mindkét tisztséget, hiszen így egyszerűsödik a kormányzás képlete, és ellenőrizhetővé válik a törvényhozói többség, a végrehajtás feje és az államfő akarata közt húzódó politikai struktúra.

A 2021-ben kirobbant Cîțu–Orban-csörte a Nemzeti Liberális Párt élén és az ezzel párhuzamosan felfejlődő Cîțu vs. USR koalíciós válság, úgy látszik, keresztbe tett az államfői ambíciónak. Cîțu ugyan pártelnök lett, de időközben elvesztette a miniszterelnöki széket – a koalíciós partner tevékeny közbenjárásával. Úgy is értelmezhetjük, hogy az USR helyére tette a koalícióban hegemóniára törekvő nagyobbik kormánypártot, a koalícióban pedig körvonalazódik a nemzeti liberálisok vs. balliberálisok epikus küzdelme. 

Pozsony János Csaba

Hirdetés
Hirdetés
Névtelen hozzászólás