A naivság diszkrét bája és baja

Nem feltétlenül ördögtől való a naivság. A rózsájára és báránykájára rácsodálkozó Kis Hercegnek legalább annyi felnőtt, mint gyermek tisztelője van, a középkori Ferenc, Assisi gyereklelkű szentje pedig több ember szívére hatott, mint száz villámot–mennydörgést szóró prédikátor. A génjeinkbe van írva – amíg a mindennapok kegyetlen smirglije ki nem töröli onnan – a jó szándék és annak feltételezése másokban. Alig csiklandozza meg fejünk búbját néhány napsugár és fülünket a rigófütty, rögvest elképzeljük, Rigó Jancsi éppen szerelmet vall, eltrillázva, hogy „Rigó Roxi, tetszel nékem, legyél hát a feleségem!”, pedig talán csak füttyöget, mint Mocskosszájú Juhász Péter, jelezvén, ez az én fertályom, ügyelj, mer’ meg-csap-lak, téé!

Amint benő a fejünk lágya, azért illene egy kicsit józanul gondolkodni. Könnyebb elképzelni egy újságot hírek, mint horoszkóp nélkül. Láttam pedagógusokat, akik aggódva böngészték a napilapot, hogy megtudják, mire várjanak: rakás pénz vagy zsörtös anyós jön a házhoz (a másik napilap talán tengerparti forró kalandot jósolt), és bemutatkozás után öt perccel közölték, én vízöntő vagyok, én meg szűz (khm, khm…). Néha elgondolkodtam, hogy azon a napon, amikor én születtem, még tizenhárom emberke jött világra a szülészeten – akkor egyforma sors vár mindannyiunkra, már akik még vagyunk?

Magyarország a második világháborúban naivan bedőlt a német ígéreteknek. Kapott cserébe rövid időre egy falatka elcsatolt területet, majd Don-kanyart, pár száz katonai temetőt, és Ivánt a nyakunkra negyven évre. Néhány évvel ezelőtt az uniós szirének dalára elindultunk hevesen, mert hallottuk, hogy szeretnek, már mióta várnak, lesz szabad mozgás, meg szőlő és lágy kenyér. Mozgás lett, orvosaink már inkább arrafelé gyógyítanak, miközben mi itt tolongunk a váróteremben. Van spanyol szőlő és féléves fagyasztott tésztából sütött lágy kenyér, és csak most jövünk rá, a szirénének halk zenei aláfestése némileg másképp hangzott: csak nem képzelitek, hogy majd azt választjátok, akit akartok, és saját fejetekből hozhattok törvényeket, amelyek nektek tetszenek, ügyeljetek, mer’ megcsaplak, téé!