A négyfejű hatalom

Már éppen azt latolgattam, hogy meddig működik a nemrég kenyérbe lépett hatalmi konvenció – tudva, hogy az előző ilyen egyesülés három hónap múlva már ingott, fél éven belül már rogyadozott, s amikor szétment, eltűnt a politikai prériről az ország egyik fontos pártja, a parasztpárt –, amikor érkezett a hír, hogy recseg-ropog az egész tákolmány.

Klaus Iohannisnak szüksége volt egy általa irányított hatalmi ágra, így hát három (ha nem négy) politikai csoportosulást fércelt össze. Szíve szerint csak az „én pártomnak” becézett liberálisokat tette volna bársonyszékekbe, de akkor vállalnia kellett volna a kisebbségi kormányzást. Így előhúzta a kevésbé rosszat, annak ellenére, hogy tudta, folyamatosan békéltetnie kell, mert minden pártnak más-más az érdeke, más-más gazdát kell kiszolgálniuk.

Iohannis és csoportja a német óhajokat lesi, ellenben a Dan Barna, de főleg Dacian Cioloş és csapata a francia nagytőke kiszolgálója lenne – persze, ehhez szükség van nagyobb és „pénzesebb” hatalomra. Az egészségügy pont egy ilyen forrás. Csak egy ilyen kaliberű minisztérium vissza- vagy megszerzése lenne gyógyír a Vlad Voiculescu menesztése okozta sebre.

Persze, mindegyik pártvezér a népre hivatkozva akar gazdasági reformokat bevezetni. Azt nem mondhatják, hogy „miközben azt hittük, hogy benne van, a zsebünkből vették ki a pénzt.” Mert Voiculescuról tudjuk, hogy a privatizált doktorok barátja, Andreea Moldovan államtitkárról kiderült, hogy az egyik magánkórház részvényese, sőt a gyógyszergyártáshoz is kapcsolódik. Persze, mindez akkor derült ki, amikor már nem volt hivatalban. Addigra halottakban mérhető intézkedéseket írt alá, mondván, nehéz helyzetből kellett kimásznia, mert az intenzív osztályon már nem volt hely a CovidD–19-esek számára.

Nem akarok túlozni, de ha ez a konvenció az őszt megéli, sokat mondok. Sok fejjel csak egy szörnyeteg jön létre, nem csak a természetben, hanem a politikában is. Az érdekellentétek továbbra is fennmaradnak. Csatározni fognak. Az RMDSZ eközben csak imádkozhat, hogy maradjon a kormány, és ne kelljen a Bukarestbe vitt embereket haza küldenie.