A pálya szélén

Én tényleg sajnálom az RMDSZ elitpolitikusait ebben a zűrzavaros, fejére állt világban. Nem, nem azért, mert szerepet kell vállalniuk ennek a hajóként hánykolódó országnak a kormányzásában. Nyugodtan használhatjuk a kell igét, mert mindannyian a hajón ülünk, s bizony a főkormányosoknak – úgy látszik – a kisebb gondjuk is nagyobb annál, mint az elszabadult gondözönben minél hamarabb biztonságos helyre vezérelni bennünket.

Miért ne mondanánk ki, hogy a nagy viharok okozta hánykolódásban minden bizonnyal csak a mi odaállított hajósaink eveztek eredményesebben, azok a minisztériumok, amelyeket rájuk bíztak. Nem mindent hagytak a véletlenre, s legalábbis az alapján, ami a sajtóba kikerült, ők mintha a megnyugvás, a megnyugtatás ösvényein járnának. Ezért is volt bosszantó látni, hallani, hogy a nagy veszekedések során sem fordultak a főbbek a kisebbik partner felé, mintha neki végleg betömték volna a száját a három minisztériummal és a miniszterelnök-helyettesi pozícióval. Időnként egyik-másik hírtévében el-elhangzott az RMDSZ neve, egyszer-kétszer a miniszterek nevét is kiejtették, de azt már nem kockáztatják meg, hogy elismerjék: ebben a nagy felfordulásban mindössze a magyar alakulat bizonyult időtállónak, elfogadhatónak, szavahihetőnek. Nos, emiatt tartom én etikátlannak a mások részéről azt a mellőzést, amellyel ehhez a csapathoz viszonyultak, és viszonyulnak a marakodók.

Persze, hihetetlen, ami végbemegy! A konc szétosztása nem úgy történik, ahogyan azt a józanész elvárná. Annak örvendezni, hogy melyik pénzesebb minisztérium kihez kerül, egyenesen felháborító. Úgy értelmezheti a piszkos politikában járatlan, hogy a pénzügy csak azoknak juttat, akik az ő pártjukon állnak, holott normális keretek között mindenkinek részesülnie kellene ezekből az adományokból, a szétosztandó vagyonból. Ezért is néz úgy ki, mintha az RMDSZ a pálya szélén futkosna, mintha az autópálya melletti elhanyagolt utat használná, mintha egyszerűen, ahogy szokták mondani, púp lenne a kormányzati partnerek hátán. Ezt szokták úgy emlegetni, hogy civil a pályán, otthoni tájainkon az ilyet pótjátékosnak hívják. <<