Március 4-én múlt egy éve, hogy Ukrajnában kihirdették „az állampolgárság kérdésében fenyegető nemzetbiztonsági kockázatok felszámolásáról” szóló elnöki rendeletet. Ennek értelmében a jövőben sem állami, sem önkormányzati hivatalt nem tölthetnek be a kettős állampolgárok. Ugyanakkor pártok tagjai, vagy stratégiai fontosságú állami vállalatok vezetői sem lehetnek. A hatálya alá esők listázása a nemzetbiztonsági szolgálatra hárult. Az ország nemzetiségeit sújtó rendeletet, az ukrán nyelv használatát az államigazgatásban, a közéletben, a kultúrában és a sportban kizárólagossá tevő nyelvtörvény előírásainak életbe lépése (2021. 01. 16.) előzte meg.
Íme, kettő az Ukrajnában lakó oroszokat, románokat, tatárokat, magyarokat, lengyeleket és más népek tagjait súlyosan diszkrimináló intézkedések közül, amelyek a gazdasági és védelmi okok mellett hozzájárultak az ukrán–orosz viszony elmérgesedéséhez. Az pedig előrelátható volt, hogy a folyamatosan növekvő feszültség egy idő után robbanáshoz vezet, ugyanis egyetlen nagyhatalmi helyzetben lévő nemzet sem szemlélheti karba tett kézzel a végtelenségig, hogy a vértestvéreit napról-napra hátrányosabb helyzetbe szorítják. Ezt az oroszok sem tűrhették tovább, és ez vezetett az immár 12 napja dúló, áldozatok ezreit szedő, városokat romba döntő, milliók földönfutását okozó ukrán–orosz háború kitöréséhez.
Szomorú és tragikus, hogy ez bekövetkezhetett, és bár megértjük, átérezzük a sérelmeit, mélységesen elítéljük Oroszországot, hogy ehhez a végzetes lépéshez folyamodott. Hiszen az erőszakkal, a pusztítással, az ártatlan emberi életek kioltásával soha sem fogunk egyetérteni, mert a beállítottságunkkal és keresztény mivoltunkkal egyaránt ellenkezik. Ez viszont nem jelent(het) szemhunyást a másik fél, vagyis Ukrajna jelenlegi vezetőinek, a széleskörű fegyveres összecsapásokat kiprovokáló ténykedése fölött.
Ez alól nem kivétel Volodimir Zelenszkij hivatalban lévő államelnök sem, akinek növekvő aggodalommal követjük a megnyilatkozásait. Az észszerű kompromisszumokon nyugvó megegyezési szándékot csak mímelő magatartását. A NATO fegyveres beavatkozását sürgető üzeneteit. Mindez ugyanis a konfliktus befejezése helyett, annak világháborúvá való kiszélesedéséhez vezet. Az emberiség a szakadék szélén egyensúlyozik. <<
Sajnos így van.