Feladatunk a Kárpát-medencében
„Aztán nemcsak anyagi, de szellemi létünknek is kell valami táplálék… Mi ösztönözhet...
A Székely Hírmondó terjesztését szeptember 1-jétől új csapat vette kézbe. Tudjuk, az utóbbi időben akadtak gondok a lapkézbesítés terén, remélhetőleg ezeket mielőbb orvosolni tudjuk, ezen dolgozunk. Addig is annak érdekében, hogy a jövőben zökkenőmentesen tudjuk eljuttatni postaládájába kedvenc napilapját, kérjük, legkésőbb az adott hónap utolsó napjáig rendelje meg a Székely Hírmondót a következő hónapra.
További jó hírrel is tudunk szolgálni: szeptember 12-től újra megnyitjuk sepsiszentgyörgyi ügyfélszolgálatunkat a Csíki u. 7. sz. alatt, ahol hétköznap 8 és 16 óra között állunk rendelkezésükre: apróhirdetést adhatnak fel, lapokat, folyóiratokat rendelhetnek meg, de minden téren igyekszünk a segítségükre lenni. A kézdivásárhelyi ügyfélszolgálat változatlanul a Függetlenség u. 1. sz. alatt működik ugyancsak 8 és 16 óra között.
Amennyiben a Székely Hírmondót többször is késve vagy netán egyáltalán nem kapja kézbe, kérjük, hívja bizalommal a 0728.048.136-os telefonszámot.
A Prima Press Kft. terjesztési osztálya nevében:
Balogh Kinga
„Ha a térséget sikerül a potenciáljának megfelelően fejleszteni, látni fogják, hogy az etnikai összetételt is jelentősen meg lehet változtatni (…). Ha itt termelő kapacitások alakulnak ki, és szükség lesz a munkaerőre, nyilvánvaló, hogy jönnek majd munkakeresők is” – jelentette ki Ludovic Orban Hargita megyében vasárnap. „Arra is gondoltam: miért ne tehetnénk Csíkszeredába valamilyen hatóság vagy országos ügynökség székhelyét” – tette hozzá.
Kibújt hát a szeg a zsákból, és nyilvánvalóvá vált, hogy a Nemzeti Liberális Párt (PNL) vezetője, aki egyúttal a román parlament alsóházának az elnöke is, a térség gazdasági fejlesztését az elrománosítás eszközeként akarja használni. És tévedés ne essék, nem csak a 85 százalékban még mindig magyarok lakta Hargita megyében, hanem Székelyföld vonatkozásában is.
Nincs semmi új a nap alatt, mondhatnánk, hiszen Románia Erdély megkaparintása óta az itt élő magyarság tér-, valamint számbeli visszaszorítására törekedik, és ebbéli igyekezetét, a Székelyföldet leszámítva, siker koronázta. Így vált az egykor túlnyomórészt magyarok lakta Nagyvárad, Szatmárnémeti és Kolozsvár például hangsúlyosan román többségűvé. De a székelyföldi városok román ajkú lakosságának a megnövekedése, vagy Marosvásárhelyen a túlsúlyba kerülése arra figyelmeztet, hogy a Bukarestből gerjesztett folyamat alól a régiónk sem képezett kivételt. És nem képez kivételt napjainkban sem. A múlt és jelen között csupán módszertani különbség van, a szándék viszont maradt.
Ceaușescu az erőltetett iparosítás következtében végrehajtható betelepítésekkel változtatta meg az etnikai arányokat, ma pedig az állami intézmények személyzetének a felduzzasztásával, vagy újak létrehozásával törekednek ugyanerre. Lásd a sepsiszentgyörgyi csendőrakadémia megalapítását és a laktanya felépítését, vagy a térségben található rendfenntartó erők indokolatlanul magas létszámát. A hírszerzés, rendőrség, csendőrség jól fizetett állományát ugyanis szinte teljes egészében máshonnan ide irányított román nemzetiségűekkel töltötték fel, és ez a megállapítás a prefektúra esetében is igaz. A kormányban való részvételünk ellenére tehát a szemünket továbbra is nyitva kell tartanunk.