Hirmondo
Hirdetés
Hirdetés

A székelyek magyar eredetéről

Kordé Zoltánnal szemben, aki csatlakozott katonai segédnépből származtatja a székelyeket, Benkő Elek régész a másik megoldási kísérlet híve. Szerinte döntő érvek szólnak amellett, hogy népünknek nem kellett elmagyarosodnia, mert mindig is az volt, és népneve tulajdonképpen azt a katonai feladatot jelöli, melynek jegyében toborozták, kiemelték és sajátos státussal ruházták fel. Ennek megszilárdításában szerepet játszott lakhelyének távoli fekvése a magyarság zömétől, melyet sajátos szerepköre szabott meg.

Benkő persze nem tagadja, hogy a magyar törzsek korai története ne lenne teljességgel ismeretlen, ő is csak a köd valamelyes oszlásának koráig tud visszamenni. Nem hisz abban, hogy a népnév eredete magának a közösségnek az etnikai eredetére nézve döntő lenne. (A tót név a teutonból ered, de a szlovákoknak semmi közük a germánokhoz.) Az ökörsütés intézménye sem bizonyít török eredetet, a székelyek ugyanis korábban lóval adóztak a királynak beiktatás stb. alkalmával.

Benkő a régészeti leletanyagban semmi nyomát nem látja annak, hogy az Árpád-korban bármi is a székelyek keleti, nem magyar eredetére vallana, míg a jászok és kunok tárgyi leletanyaga jól elkülöníthető a magyarokétól. Az ősök földi maradványait is elemezték a régészek. „Az Árpád-korból származó székelyföldi embertani anyag (…) egyértelműen cáfolja a közvetlen török eredetet, azonban valami errefelé mutató népi érintkezés lehetőségét több évszázaddal korábbi időkből nem zárja ki.”

A mai bizonytalanságot nyilván a kutatások folytatása, a gyarapodó emlékanyag stb. oldhatja fel. A székelység „a középkor óta csak nyelvjárási eltéréseket mutat, más idegen nyelvtől érdemben nem befolyásolt magyar nyelven beszélt, magyar helyneveket hagyott hátra, és magyar nyelvét megőrizte Erdély távoli vidékein is, ahol a nyelvi és régészeti kutatások egyébként számottevő szláv alaplakosságot mutattak ki” – szögezi le Benkő. Különben azt a felfogást sem tartja teljesen hiteltelennek, hogy népünk esetleg a későavar-kori (hatszázas évek vége) betelepedettekkel rokonságban áll, s hogy azok a kettős honfoglalás elméletének megfelelően magyarul beszéltek volna.

Hirdetés
Hirdetés
Névtelen hozzászólás
Hozzászólások
  • User
    Dátum: 2017. április 27., 11:35
    ÉRTÉKELÉS: -7

    A szekelyek nem voltak soha magyar leigaztak mar mikor megerkzetek 895-be a tisza-duna köze.Miert a magyarok sokkal
    elörehaladottak,a magyarok ugy hivtak a szekelyeket a FEKETEK: Nem kell a tötenelmet politizalni.Az a gyenge tötenesz nem
    sokat tud es fere vezeti a gyenge felfogasu embereket.
    Olvasak ell a vilaghiru magyar szarmazasu volt Genfi egyetemitanar könyveit MIKLOS MOLNAR aki sajos 2oo3-ba meghalt.
    Histoir de la hongrie. es meg sok mindent.Sanos csak franciaul es nemetül irt.
    tempus est un collection des editions PERRIN:

    • User
      Dátum: 2017. április 27., 15:57
      ÉRTÉKELÉS: 4

      És a románok sem románok, hanem vlachok, kúnok, munteniaiak, meg moldovaiak, esetleg ardealiak. Az 1800-as ,vek végitől kitalálták hát hogy ők románok . nem kell hülyeségeket beírogatni. Mindenki olyan nemzetiségű amilyennek vallja, érzi magát.

  • User
    Dátum: 2017. április 27., 11:08
    ÉRTÉKELÉS: -9

    ujsagiro urak,maguk is fere vezetik az embereket .Ami nem konvenal maguknak nemteszik ki.Ha az ujsaguk egy falche
    propaganda mint hitler idejeben hala Istennek eszt a különleges nyelvet nem sokan tudjak.Ez mar csoalatos.