Feladatunk a Kárpát-medencében
„Aztán nemcsak anyagi, de szellemi létünknek is kell valami táplálék… Mi ösztönözhet...
A Székely Hírmondó terjesztését szeptember 1-jétől új csapat vette kézbe. Tudjuk, az utóbbi időben akadtak gondok a lapkézbesítés terén, remélhetőleg ezeket mielőbb orvosolni tudjuk, ezen dolgozunk. Addig is annak érdekében, hogy a jövőben zökkenőmentesen tudjuk eljuttatni postaládájába kedvenc napilapját, kérjük, legkésőbb az adott hónap utolsó napjáig rendelje meg a Székely Hírmondót a következő hónapra.
További jó hírrel is tudunk szolgálni: szeptember 12-től újra megnyitjuk sepsiszentgyörgyi ügyfélszolgálatunkat a Csíki u. 7. sz. alatt, ahol hétköznap 8 és 16 óra között állunk rendelkezésükre: apróhirdetést adhatnak fel, lapokat, folyóiratokat rendelhetnek meg, de minden téren igyekszünk a segítségükre lenni. A kézdivásárhelyi ügyfélszolgálat változatlanul a Függetlenség u. 1. sz. alatt működik ugyancsak 8 és 16 óra között.
Amennyiben a Székely Hírmondót többször is késve vagy netán egyáltalán nem kapja kézbe, kérjük, hívja bizalommal a 0728.048.136-os telefonszámot.
A Prima Press Kft. terjesztési osztálya nevében:
Balogh Kinga
Szentkatolnai Bálint Gábort idézzük meg, szerencsére immár elég sűrűn, hiszen annyira szerteágazó volt munkássága, annyira izgató és felkavaró sorsának alakulása, hogy szótlanok nem maradhatunk, s lehet, akkor sem vétenénk, ha minden nap idéznénk valamit sokak által irigyelt munkássága gazdag tárházából. Ilyen kerek évfordulók alkalmával illik talán számokban is bemutatni azt a hatalmas utat, amelyet a kicsi székely falu, Szentkatolna házai közül kiszakadva bejárt. Ennek az útnak nagyságrendje talán csak a Kőrösi Csoma Sándoréhoz mérhető, s ha neve jóval később is került be a tudományos körforgásba, méltatása évtizedekkel később indult el, mai értékelői méltóképpen sorolják őt a legkiemelkedőbbek közé.
Ha életének súlyos állomásait akarjuk érzékeltetni, elég felsorolni az évszámok közé zárt eseményeket. 1844. március 13-án látta meg a napvilágot. 1871–1874 között az orosz birodalomban kutat, 1875–1877 között a budapesti egyetem magántanára, innen indul indiai expedícióra. Idehaza elmarasztalások érik, emiatt vállalja az önkéntes száműzetést.Az Oszmán Birodalomban bizalmi állásokat is betöltött, majd Dél-Európa több városában tanított egyetemeken. Kolozsvári barátai felkutatják hollétét, hazahívják, s 1893-tól 19 éven át, váratlanul bekövetkezett haláláig a kolozsvári Ferenc József Egyetemen az ural-altáji tanszék vezetője.
Közben egy expedíció tagjaként eljutott a Kaukázusba, ahol lehetősége nyílt az ottani nyelvek tanulmányozására. Sokan és sokszor elmondták, hogy valószínűleg ő a legnagyobb nyelvzseni a magyarság körében. Már otthon az édesapjától megtanult németül, amikor érettségizett, tizenkét nyelvet ismert. Nyilván, ezekhez még hozzáadódtak nagy és kevésbé nagy nyelvek: az athéni egyetemen például arabot tanított, s Kolozsváron az általa vezetett tanszéknek köszönhetően az itteni diákok olyan változatos és gazdag nyelvkínálatból választhattak, mint sehol másfelé Európában. A klasszikus ókori nyelvek, a görög, a héber, a latin mellé megtanulta a nyugati nyelveket, a keleti kutakodásai során tanulmányokat írt addig ismeretleneknek számító nyelvekről is. A teljesség igénye nélkül hadd írjak ide néhányat: török, mongol, mandzsu, kabard, tatár, talmük, halha.
Életművének fontosságát van, aki kétségbe vonja. Ám jóval többen vannak azok, akik alázattal közelednek hozzá, s próbálnak legalább morzsányit magukhoz venni mindabból, amit ő tanított, és ránk hagyott.