Feladatunk a Kárpát-medencében
„Aztán nemcsak anyagi, de szellemi létünknek is kell valami táplálék… Mi ösztönözhet...
A Székely Hírmondó terjesztését szeptember 1-jétől új csapat vette kézbe. Tudjuk, az utóbbi időben akadtak gondok a lapkézbesítés terén, remélhetőleg ezeket mielőbb orvosolni tudjuk, ezen dolgozunk. Addig is annak érdekében, hogy a jövőben zökkenőmentesen tudjuk eljuttatni postaládájába kedvenc napilapját, kérjük, legkésőbb az adott hónap utolsó napjáig rendelje meg a Székely Hírmondót a következő hónapra.
További jó hírrel is tudunk szolgálni: szeptember 12-től újra megnyitjuk sepsiszentgyörgyi ügyfélszolgálatunkat a Csíki u. 7. sz. alatt, ahol hétköznap 8 és 16 óra között állunk rendelkezésükre: apróhirdetést adhatnak fel, lapokat, folyóiratokat rendelhetnek meg, de minden téren igyekszünk a segítségükre lenni. A kézdivásárhelyi ügyfélszolgálat változatlanul a Függetlenség u. 1. sz. alatt működik ugyancsak 8 és 16 óra között.
Amennyiben a Székely Hírmondót többször is késve vagy netán egyáltalán nem kapja kézbe, kérjük, hívja bizalommal a 0728.048.136-os telefonszámot.
A Prima Press Kft. terjesztési osztálya nevében:
Balogh Kinga
Mind az járt az eszemben, ha sor kerülne rá, kinek milyen illatot idézne fel, ha valahol, különösen tőle távol hallja a Szülőföld kifejezést. Engedtessék meg nekem, hogy ez alkalommal nagy kezdőbetűvel írjam, eltérve a szigorú helyesírási szabályoktól, a szülőföldet, mert bizony bárhol is essék róla szó, minden szempontból különleges érzelmeket, érzéseket támaszt abban is, aki nap mint nap itthon éli meg a vele való találkozást. És egészen másképpen élik meg azok, akik akarva vagy akaratlanul külföldre sodródtak, s habár gyakran vagy ritkábban adódik lehetőségük a hazalátogatásra, itthon érzik igazán magukat otthon; és ha munkájuk, sorsuk vissza is követeli őket a távoli vagy közelebbi országba, lelkük mélyén azért végleg itthon ragadnak.
Van valami kimondhatatlan színe, de illata is a szülőföldnek, mert ki ne érezné a nálunk legzöldebb fenyő illatát, a mezei virágok páratlan szín- és illatáradatát! Ezt mondják el, ezt üzenik barátaink, ismerőseink. Most, a napokban különleges eseményre hívtak, az amatőr képzőművészek sepsiszentgyörgyi közösségének tagjai gondoltak egy nagyot, és soron lévő őszi tárlatukat a Szülőföldnek szentelték. Különösebb kikötés nem volt, több munka még a címválasztás előtt elkészült már, csak azt kellett tennünk, hogy a megrajzolt világot párosítsuk a szülőföld üzenetével.
Felkérésükre magam nyitottam meg pár szóval közös jelentkezésüket, ami igen-igen családiasra sikeredett, hiszen az ismert okok miatt szinte csak a kiállítók vetek részt az eseményen. És egyenként szemrevételezve az alkotásokat, a kenyérben, a festett bútordarabban, a székely kapuban, a csárdásban, a gyerekarcokban, a jeles személyek portréiban, a székely motívumú maszkokban, a székely tánc mámorában, a hatalmas templomban, a régmúltat idéző haranglábban, régi időszakok jeleiben próbáltuk megfejteni a szülőföldhöz való kötődés titkait, amelyeket oly sajátos módon vetítettek vászonra, papírra, textilre, fára a kiállító, másoknak és önmaguknak egyaránt örömet fakasztó fáradhatatlan művészek: Balogh Klaudina, Deák Károly, Fábián Gizella, Gábor Antónia, Gyímesi Nagy András, Kádár Erzsébet, Katona József, Kese Terézia, Kovács Béla, Stancu Margit, Váncsa Sándor.