A törvény kötelez

Kekeckedik Mugur Isărescu, a Román Nemzeti Bank kormányzója. Hiába hívja a román törvényhozás szakbizottsága, hogy mondja már meg, a Romániában fiókot nyitó külföldi bankok miért jelentenek olyan alacsony évi nyereséget, és főleg a ROBOR, tehát a bankok közötti kölcsönök átlagkamatját miért tudják mismásolni a pénzintézetek, ezzel veszteséget okozva a kölcsönt felvevőknek, neki nem akaródzik magyarázattal szolgálni. Ez is mutatja, valami baj van. Már több pénzügyi szakember beszélt arról, hogy Isărescu nagyon a bankok érdekeit nézi és nem a betétesekét, főleg nem a kölcsönt felvevőkét. Az ő szemszögéből nézve ez érthető is, hiszen azoktól nem kap részesedést.

Egy bizonyos, nagyon sokáig nem ellenőrizte senki a nemzeti bank ténykedését, mert úgy gondolták, ennek élén egy, a szakmát jól ismerő pénzügyér áll. Ezért maradhatott több mind negyedszázada a pénzintézet élén. Mostanra azonban kiderült, hogy nem jó, ha valaki túl sokat ül egy vezető tisztségben, mert elkezd úgy viselkedni, mintha az az övé lenne. Pedig nem az. És oda sem figyelni arra, hogy mi volna jó a polgároknak, a gazdaságnak, az országnak, az nem csak tévedés, hanem bűn.

Sajnos, mind gyakrabban hallani olyan hatalmasságokról, akik az alkotmányt megsértve sem az ügyészségre, sem pedig a parlamenti bizottság elé nem járulnak. Nem mondanak nemet, de nem is tesznek eleget a meghívásnak. Isărescu mellett ilyen Carmen Johannis, az államelnök felesége (Lăzurcănek született görög katolikus családban), akinek a házügyletei után kutakodna az ügyészség, de több mint fél esztendeje nem talált rá időt, hogy elbeszélgessen a dossziéjában lévők kivizsgálóival. Azt hiszi, ha az elnöknek mentelmi joga van, akkor az neki is dukál.

A papolás a jogállamról azonban megy. Pedig ez ott kezdődne, hogy a jogszabályokat, nem beszélve a legfelsőbb törvényről, betartsák, mert kötelező. Egyébként ezt fogja majd „észlelni” Klaus Johannis, miután lejár a mandátuma.