Feladatunk a Kárpát-medencében
„Aztán nemcsak anyagi, de szellemi létünknek is kell valami táplálék… Mi ösztönözhet...
A Székely Hírmondó terjesztését szeptember 1-jétől új csapat vette kézbe. Tudjuk, az utóbbi időben akadtak gondok a lapkézbesítés terén, remélhetőleg ezeket mielőbb orvosolni tudjuk, ezen dolgozunk. Addig is annak érdekében, hogy a jövőben zökkenőmentesen tudjuk eljuttatni postaládájába kedvenc napilapját, kérjük, legkésőbb az adott hónap utolsó napjáig rendelje meg a Székely Hírmondót a következő hónapra.
További jó hírrel is tudunk szolgálni: szeptember 12-től újra megnyitjuk sepsiszentgyörgyi ügyfélszolgálatunkat a Csíki u. 7. sz. alatt, ahol hétköznap 8 és 16 óra között állunk rendelkezésükre: apróhirdetést adhatnak fel, lapokat, folyóiratokat rendelhetnek meg, de minden téren igyekszünk a segítségükre lenni. A kézdivásárhelyi ügyfélszolgálat változatlanul a Függetlenség u. 1. sz. alatt működik ugyancsak 8 és 16 óra között.
Amennyiben a Székely Hírmondót többször is késve vagy netán egyáltalán nem kapja kézbe, kérjük, hívja bizalommal a 0728.048.136-os telefonszámot.
A Prima Press Kft. terjesztési osztálya nevében:
Balogh Kinga
Nem írói pózolás kétszáz évet visszaóvakodnom a filozófus egyetemi tanár, Immanuel Kant (1724–1804) gondolataihoz, azok annyira időszerűek. Az egekbe kiáltó igazság és a béke szükség- és kötelességszerű léte az, amit elemez Kant ebben a könyvecskéjében (Az örök béke, Kriterion Könyvkiadó, Bukarest, 1971). Egyáltalán nem mellékes az sem, hogy Trianon gazsága után 51 évvel magyar nyelven is és ismét megjelent a „königsbergi bölcsnek ez a mesterműve”, ahogy őt és művét nevezték kortársai. Európa háborúzott a Római Birodalom omlása óta, s igen az 1790-es években aztán ugyanvalóst; ahol felböfögtek kínjukban egy-egy békekötést, annak elő- és háttere mindenütt a következő háborúra készülés.
Mintha a mi korunk első meg második világháborújának alávaló, nemtelen alkudozásait látnánk élethűen Kant filozófus korában, kétszáz évvel előttünk, ikerítve. Idézek a könyvéből. „A bázeli szerződés titkos cikke ki is mondta, hogy amennyiben a Rajna partja – ahol porosz területek is voltak – az általános béke megkötésekor is a franciáké marad, Poroszország más német tartományok megszerzésével kárpótolhatja magát. Ez pedig csak újabb háború útján, a nemzetközi jog súlyos megsértésével lett volna lehetséges. (…) A nyugati hadszíntéren felszabadult Poroszország 1795. október 24-én hozzájárult Lengyelországnak Oroszország és Ausztria részéről történt harmadik felosztásához.”
Ikeri egybeesés a történelemben? Nem, tudatos határtépdesés, nemzetgyilkolás sora két-háromszáz év alatt Európában. És ma is rácsodálkozunk Trianon előzményeire és a kotyvasztók elődeire! Mert a megfeszítés az elnyomottakban növeli égig a hitet. Nem akarom nyugtatni a Trianon aljasságát ma is nyögő nemzeteket, nem jobbul a világunk magától.
Kant tételeit fordítja magyar nyelvre Babits Mihály. „Nem szabad, hogy valamely különálló állam (kicsi vagy nagy, az itt mindegy) egy másik állam által öröklés, csere, vásárlás vagy ajándékozás útján megszerezhető legyen.” Most arra kérem a tisztelt olvasót, rázkódjék nyugodtan dideregve, hiszen ez történt Magyarország trianoni fel-, ki- és szétosztásakor, s ennek nyomasztó, riadalmas következményeit éljük mi ma Erdélyben – Romániában. Immanuel Kant kétszáz éve perel érettünk mindmáig. A vád áll a talpán.