Ábrándozás az élet megrontója

Hátra lehet dőlni, hamarosan tejjel-mézzel folyó Kánaánban fogunk élni. Már ha valaki komolyan veszi a gyakorlatilag Klaus Iohannis államfő által vezetett kormány tudományos-fantasztikus regényekbe illő programját, amelynek az Újjáépítjük Romániát címet adták.

Mit mondjunk, minden is lesz! Százasával építenek bölcsődéket, óvodákat, ezresével újítanak fel iskolákat, tízezresével lakhatnak majd az egyetemi hallgatók az új kampuszokban. Ezek mellé étkezdéket, műhelyeket, laborokat húznak fel, körbe lesznek építve sportpályákkal- és csarnokokkal, iskolai medencékkel. De épülnek a sportkomplexumok, az olimpiai méretű uszodák és korcsolyapályák, no és tucatnyi, tízezer férőhely fölötti sportcsarnok. Mindenki fitt lesz, de ha nem, akkor sincs baj, hisz secc-pecc felhúznak három regionális kórházat, rendbe teszik a megyei kórházak felét, száznál is több városi kórházat újítanak fel, és létrehoznak másfélezer falusi egészségügyi központot.

Dőlni fog a pénz a mikrocégek megsegítésére, százmillió eurókat fordítanak a kis- és középvállalkozások támogatására, és még egy ennyit a turizmus újraindítására. Ha ez nem volna elég, akkor léphetünk még egy nagyságrendet, és jöhetnek a több százmilliárd eurós tételek, amiből egyebek mellett 3000 (azaz háromezer) kilométernyi autópálya és gyorsforgalmi út készül el, modernizálják a reptereket és kikötőket. Igaz, az autópályák esetében úgy fogalmaznak, hogy ennek az építését csak „elkezdik”.

Olyan apró-cseprő dolgokra, hogy mindezt milyen pénzből kívánják megvalósítani, nem fecsérelik a szót. Mint ahogy arról sem tudni semmit, hogy ezek a nagyszerű beruházások mikorra készülnek el. Úgy lehet érteni, hogy ez egy tízéves terv, ám ha nyolc év alatt száz kilométer autópályát adnak át, azt lehet mondani, hogy tartják az ígéretüket, csak éppen a hátralévő időben meg kell építeni további 2900 kilométer sztrádát.

Valahogy jobb szerettük volna, ha mindennek egytizedét ígérik meg, és látni lehet minimális garanciát arra, hogy meg is csinálják.