Adventre készülve

Minket, székelyeket itt, Közép-Európában Trianon óta folytonosan arra kényszerítenek, hogy rossznál rosszabb irányba induljunk, arra terelnek a vezetőink. S amint látjátok, egyre re csak folytatódik ez a pusztítás. A nagy politikusok, akik hiszik, hogy tudják, mit cselekednek, csupán a sovinizmusra, nemzetellenességre, sőt a megye nemzeti egységének megbontatására összpontosítanak. Ne hagyjuk! A hitünk, amíg megvan, úgy gondolom, mindenünk megvan.

Tudom, gyarló az ember! Sajnos, minden politikus, aki a hatalom közelébe került, megfertőződött: „sáros”. Az is maradt, marad. Tudjuk. Azt hittem, minden hibánk mellett (mert van nekünk is épp elég) népünk nem bocsátja áruba magát, kitart hite, nemzetisége mellett, van benne ennyi bölcsesség, hiszen ezt sokszor bizonyította. Nem is tudom… Ma inkább meginogva kételkedem.

Öregedem. Sokat láttam, sokat hallok. Keresztény ember vagyok. Hitem van, s hiszem, hogy a székely nem a természet gyermeke, hanem Istentől származik.

Szerencse, hogy a hitünk még létezik. Ez képezi a hidat jó és rossz között. Hiszem, hogy rajtunk múlik, mit választunk. S most, az adventre készülődve hisszük, hogy jobbak leszünk, vagyunk.

Gondolkodj el, miért van az, hogy te nem keresed a bajt, a gondot és a szenvedést, de minden bajban, gondban, szenvedésben az Urat keresed! És ne feledd, hogy Ő szakadatlan, önzetlenül rád, rám és mindenkire gondot visel. Az a véleményem, hogy te nem is tudnád jó irányba terelni az életed, hiszen te magad sem ismered, azt sem tudod, ki is vagy valójában, nem fedezted fel a világ értékeit.

Néha elgondolkodom azon, miért nem tudjuk értékelni és megbecsülni az életet. Miért félünk boldognak lenni? Kézkinyújtásnyira van, látjuk, érezzük is, és nem teszünk semmit… Félünk boldognak lenni. Félünk a kudarcoktól? Inkább légy boldog, boldogítsd embertársaidat!

Orbán-Barra Gábor