Feladatunk a Kárpát-medencében
„Aztán nemcsak anyagi, de szellemi létünknek is kell valami táplálék… Mi ösztönözhet...
A Székely Hírmondó terjesztését szeptember 1-jétől új csapat vette kézbe. Tudjuk, az utóbbi időben akadtak gondok a lapkézbesítés terén, remélhetőleg ezeket mielőbb orvosolni tudjuk, ezen dolgozunk. Addig is annak érdekében, hogy a jövőben zökkenőmentesen tudjuk eljuttatni postaládájába kedvenc napilapját, kérjük, legkésőbb az adott hónap utolsó napjáig rendelje meg a Székely Hírmondót a következő hónapra.
További jó hírrel is tudunk szolgálni: szeptember 12-től újra megnyitjuk sepsiszentgyörgyi ügyfélszolgálatunkat a Csíki u. 7. sz. alatt, ahol hétköznap 8 és 16 óra között állunk rendelkezésükre: apróhirdetést adhatnak fel, lapokat, folyóiratokat rendelhetnek meg, de minden téren igyekszünk a segítségükre lenni. A kézdivásárhelyi ügyfélszolgálat változatlanul a Függetlenség u. 1. sz. alatt működik ugyancsak 8 és 16 óra között.
Amennyiben a Székely Hírmondót többször is késve vagy netán egyáltalán nem kapja kézbe, kérjük, hívja bizalommal a 0728.048.136-os telefonszámot.
A Prima Press Kft. terjesztési osztálya nevében:
Balogh Kinga
Bizonyára vannak, akik annak idején látták az Ady-versek alapján készült, amatőr képzőművészek alkotta képeket bemutató kiállítást a sepsiszentgyörgyi Kónya Ádám Művelődési Házban. Elcsodálkozhattak azon, hányféleképpen is lehet értelmezni azokat a költeményeket, amelyek közismertek, vagy kevésbé ismertek, ám együtt az egész megidézett egy olyan Ady-képet, amely tele van kétellyel és bizakodással, csatával és győzelemmel, megdicsőüléssel és bukással.
A tét az volt, hogy Ady-év lévén, az amatőr képzőművészek helyi szövetségéhez tartozó öntevékeny alkotók egy-egy nekik tetsző, őket megrázó vagy számukra beteljesülést jelentő verset kiválasszanak, s arra valamilyen módszerrel képet komponáljanak. Ezt az idegen eredetű szót használom, mert mintha többet jelentene az alkotásnál, mintha beleéreznénk a tervezés, a megértés és megértetés folyamatát. Nyilván, elsősorban nem mások okítására és esztétikai nevelésére törekvő munkákról van szó: könnyebben megragadható az amatőr művész önmaga iránti elfogultsága, hisz elsősorban saját mulattatására alkot, nem szorítja őt sem az idő, sem a hová tartozás, sem a másoknak való megfelelés kényszere.
Érdekes viszont, hogy ez alkalommal elmaradtak a hangzatos, közismert, iskolákban is tanított nagy Ady-versek, főleg olyanok kerültek vászonra, amelyek mélyebben megérintették a sok száz Ady-vers közül a kutakodó, tiszta érzelmek után vágyakozó művészeket. Brassóban a kiállításhoz méltó közönség fogadta a kiállító művészeket, a református egyházközség dísztermében érdekes és érdeklődő közönség tapsolt a művészeknek, s ezt a jó hangulatot fokozta az is, hogy vendégként fellépett Tánczos András mérnök-informatikus, a Bartalis János-szavalóverseny korábbi díjazottja, valamint Buzogány-Csoma István szentivánlaborfalvi lelkész. Ők nyilván Ady-költeményeket és megzenésített verseket adtak elő.
Végezetül idemásolom a sepsiszentgyörgyi kiállításra készült szép albumból a kiállítók nevét: Balog Klaudia, Cotoară Aranka, Deák Károly, Fábián Gizella, Gábor Antónia, Gyímesi Nagy András, Kádár Erzsébet, Kese Terézia, Kovács Béla, Para Mária, Stancu Margit, Tóber László (faszobrász), Váncsa Sándor, Zólya-Katona József.