Akik a kenyeret dagasztják

Fogadni mernék, hogy a fészbukkon locsogó, de egyébként ártalmatlan ditróiak többségének fogalma sincs, hogy mit jelent a „rasszizmus” kifejezés, a „migráns” aztán végképp nem hordoz számukra értelmet. Az a szerencsétlen körülmény, hogy tévéhír lett belőlük, nagyrészt annak köszönhető, hogy a román tévések már érezték: az istenadta népnek orrán jön vissza politikusainak szemétsége és léhasága, így jótékony adományként buktak a hírre, hogy egy Isten háta mögötti faluból azért akarnak elkergetni valami barnákat, mert a környék férfijai arra a két nyavalyás pék beosztásra szeretnék feltenni életüket…

Vajon nem volt a környéken felnőtt embernek való munkahely, és egy reggel arra ébredtek a férfiak, hogy vénasszonymunkát szeretnének végezni? Hiszen kizárt, hogy ne tudná ott is mindenki: évszázadokon keresztül nők végezték faluhelyen ezt a kemény munkát, az egész hétre való kenyéradag megdagasztását hajnali felkeléssel megspékelve úgy, hogy négy-öt vagy több gyerekre, férjre, majorságra, háztartásra, állatokra is vigyázni kellett közben, főzni-mosni-vasalni-pihenni, ha még volt amikor.

Az egész történet tanulsága, hogy alacsonyra céloz Székelyföld. Szívesebben vettük volna, ha valami előképzettséget igénylő, tisztességes fizetéssel kecsegtető szakmák miatt egyenesítenék a kaszát.

Ami az egész történetnek a migránsozós bűzét illeti, ajánlanám ezt a mocskot főállásban szóró médiások figyelmébe, hogy Székelyföldön nemcsak stadionok épülnek, hanem a meccsek végén haptákban álló drukkerek el szokták énekelni a székely himnuszt, amit bizony vigyázzállásban hallgatnak végig a székely csapatok, soraikban Zoran Mikes, Annemarie Gödri-Părău, Kristina Topuzović, Natalie Butler, Anass Achahbar, Diaz Grassano Tomas, Pavol Šafranko, Marius Ștefănescu, Leo Grozavu nevű székelyekkel!