Apró bunkóságok

Olvasom, hogy Magyarországon jól elbántak az Index újságírójával a KFC-ben, pedig csak a panaszkönyvet kérte, mert a kiszolgálás nem tűnt megfelelőnek számára. Sajnos nem kell Magyarországig menni azért, hogy az ember paraszt kiszolgálókkal találkozzon…

Felénk is akad bőven olyan gyorsétterem, vendéglő, üzlet stb., ahol az alkalmazott nem tudja: azért van ott, hogy a vásárlókat kiszolgálja. És ezalatt nem azt értem, hogy a tisztelt ügyfélnek még a cipőjét is fényesre kell nyalni, hanem az emberi, normális kiszolgálást.

Magyarán, ha rendelek egy szendvicset, és nem kérek bele zöldséget, akkor fél óra után, amikor házhoz szállítanak, ne legyen telezsúfolva zöldséggel. És ez ne ismétlődjön meg kéthetente. Ne felejtsék ki mellőle a szalvétát, ha csípős szószt kér, akkor az ne legyen tejfölös stb.

Amikor bemegyek a vendéglőbe, akkor a pincér legalább vegye a fáradtságot és az asztalokra helyezett székeket pakolja le, ne várja, amíg a kliens megteszi. Vagy ha kint foglalok helyet a nyári kertben, akkor a pincér jöjjön ki, és vegye fel a rendelést, ne kelljen húsz perc várakozás után bemenni, az amúgy üres vendéglőbe, hogy rendelhess.

Igen, a szendvicsből kiszedhetem a zöldséget, ha a pincér nem pakolja le a székeket jóval nyitás után sem az asztalokról, akkor megtehetem, ha nem jönnek ki felvenni a rendelést besétálhatok, hogy nyugodtan facebookozhasson. Megtehetem, és általában meg is teszem, csakhogy ez mind az ő feladata lenne, ezért kapja a fizetést. Kedves kiszolgálásáért, figyelmességéért még borravalót is. Azt viszont tényleg ki kell érdemelni.

Kovács László, Kovászna