Feladatunk a Kárpát-medencében
„Aztán nemcsak anyagi, de szellemi létünknek is kell valami táplálék… Mi ösztönözhet...
A Székely Hírmondó terjesztését szeptember 1-jétől új csapat vette kézbe. Tudjuk, az utóbbi időben akadtak gondok a lapkézbesítés terén, remélhetőleg ezeket mielőbb orvosolni tudjuk, ezen dolgozunk. Addig is annak érdekében, hogy a jövőben zökkenőmentesen tudjuk eljuttatni postaládájába kedvenc napilapját, kérjük, legkésőbb az adott hónap utolsó napjáig rendelje meg a Székely Hírmondót a következő hónapra.
További jó hírrel is tudunk szolgálni: szeptember 12-től újra megnyitjuk sepsiszentgyörgyi ügyfélszolgálatunkat a Csíki u. 7. sz. alatt, ahol hétköznap 8 és 16 óra között állunk rendelkezésükre: apróhirdetést adhatnak fel, lapokat, folyóiratokat rendelhetnek meg, de minden téren igyekszünk a segítségükre lenni. A kézdivásárhelyi ügyfélszolgálat változatlanul a Függetlenség u. 1. sz. alatt működik ugyancsak 8 és 16 óra között.
Amennyiben a Székely Hírmondót többször is késve vagy netán egyáltalán nem kapja kézbe, kérjük, hívja bizalommal a 0728.048.136-os telefonszámot.
A Prima Press Kft. terjesztési osztálya nevében:
Balogh Kinga
Az az igazság, hogy én már régebbecske megírtam, bizony bajok vannak az áram- és gázszolgáltató háza táján. No, nem azért viszolyogtam, mert elég sokacskát fizetünk, hanem nyelvi okokból kifolyólag. Annak örülök, hogy olyan partnernek ismernek el, aki tökéletesen tisztában van a két szolgáltató munkásságával, bizonyára – gondoltam én – ezzel magyarázható, hogy hónapról hónapra olyan szövegözönnel próbálnak elkábítani, amelyet nem megérteni, de elolvasni sem tud, nem csupán a magyar halandó, de szerintem a román írástudó sem.
Egyszer próbáltam nekiállni, hogy kiszámoljam, körülbelül mennyibe kerülhet az a hatalmas papírmennyiség, amit rendszeresen bedobnak a postafiókba, de az is felmerült bennem, hogy vajon mennyibe kerül ennek a szövegáradatnak havi megfogalmazása, legépelése. Én értem, hogy velünk, a fogyasztókkal mindenképp meg kell értetni, mire és miért kérik el a pénzt, de eddig valakiknek fel kellett volna figyelniük a nagy szövegelés haszontalanságára. Sok beszéd szegénység, szoktuk mondani, és ez jelen esetben is áll: mi abból a sok-sok szóból csak a számokat olvassuk el, azt, hogy mennyit is kell fizetni.
Aztán most itt van az árnövelés veszedelme.
A miniszter megnyugtat ugyan, hogy senkinek sem kell többet fizetnie, mint eddig, de az ördög nem alszik, s látni szeretnénk azért a szolgáltatók ajánlatait is, hiszen e nélkül teljesen levegőbe beszélés az egész. A minap örömmel fedeztem fel egy interjúban, a központi áramhatóság egyik vezetőségi tagja olyan szép magyar névvel rendelkezik, hogy csakis magyar lehet. Hát akkor mi az akadálya a megoldásnak? Akár megyénként is kivitelezhető lehetne ez a tájékoztatás, már ha ez érdeke lenne a hatóságnak.
Az embereknek sem idejük, sem türelmük ismeretlen szöveget böngészni, de annál fájdalmasabb lesz, ha akaratán kívül esik bele egyik-másik szolgáltató kelepcéjébe. Azt is elárulom, az említett interjú szerint olyan utakat, hivatalokat kell(ene) bejárnia az ügyfélnek, amelyek rögtön Kafka regényeit juttatják az ember eszébe. Már ha Kafkát olvas! Igaz, ha valaki ezt teszi, sok mindent megért ebből az áramütéses hajcihőből is!