Arcátlan provokáció

A Fidesz kormánnyal szembeni jogos bírálatok egyike az volt, hogy nyolc év alatt nem készült egyetlen történelmi filmeposz, a kormány nem használta ki azt a hatalmas lehetőséget a nemzeti öntudat regenerálására és megerősítésére, ami a filmes műfajban rejtőzik. Vélhetően ezt a mulasztást volt hivatott pótolni a hétmilliárd forintos költségvetésű Hunyadi-film.

Az összeg eltúlzott egyébként, hétmilliárd forintból hatékonyabb lenne leforgatni hét, egyenként egymilliárd forintos filmet a pozsonyi csatától a Kard és kasza című nagyívű Wass Albert-regényig, de üsse kavics, vegyük tudomásul, hogy ennyit szabott meg a kormány, ennyiből készült a film.

Az első kellemetlen meglepetés akkor érhette a nemzeti oldalt, amikor kiderült, hogy az illetékes szakmai grémium a jobboldaliságot bűnnek nevező, a kormányt rendszeresen nácizó Szász Jánost bízta meg rendezéssel. A következő sokkoló élményt a forgatókönyv nyilvánosságra kerülése jelentette. Az ugyanis nem Hunyadiról szól: Hunyadi János a kézirat kétharmadánál tűnik fel, a szöveg tele van anakronizmusokkal, és a mai multikulti ideológiát vetíti vissza „lovári pattantyúsokról” és „héber tüzérekről” delirálva. Egyáltalán vérlázító, hogy nem a méltán népszerű Hunyadi regénysorozatot jegyző Bán Mór forgatókönyvét fogadták el, hanem egy olyan szerzővel íratták azt meg (állítólag már a harmadikat), aki egy szellemi alomba tartozik Szász Jánossal, és aki 80 millió forintért (!) készített egy provokatív fércművet.

Mindennek kapcsán az jut az ember eszébe, amit Alföldi Róbert művelt az István, a királlyal fél évtizeddel ezelőtt. Akkor ugyebár ketrecként ábrázolták a Szent Koronát, és mindenkit göncökbe öltöztettek, leszámítva a három köpönyegforgató magyar urat, Súrt, Soltot és Besét, akik díszmagyarban feszítettek, s hogy biztosan eljusson az üzenet, egyik piros, a másik fehér, a harmadik zöld inget kapott. Egyértelmű: Alföldi azt üzente nekünk nemzeti ünnepünkön, hogy ezek vagytok ti, magyarok.

Ez a rendezőválasztás és ez a forgatókönyv a balliberális, nemzetietlen „művész”-klikk reakciója Orbán Viktor tusnádfürdői programbeszédére, miszerint az ország vezetése korszakot épít, melynek megvan a maga szellemi arculata. Kérdés, hogy a kormány le fogja-e nyelni ezt az impertinens, arcátlan, nyílt provokációt, amit gigantikus mennyiségű közpénz elpazarlása kísér.