Az a páros csillag

A vendéglátós szakma minden év elején, március idusán feszülten várja, hogy megjelenjen a vörös könyv, a Michelin gumigyár által 1900-ban útjára bocsátott étteremkalauz, mely minden hibája és esetlegessége ellenére az éttermek világában nemzetközi szinten az első számú referencia, amit eddig egyetlen szakmai folyóiratnak vagy professzionális közösségnek sem sikerült háttérbe szorítani. Mi, magyarok ismét páros csillagszámot mondhatunk magunkénak, sajnos nem azért, mert megkaptuk a hatodikat is, hanem azért, mert elveszítettünk egyet. A Tanti étterem, amely 2015-ben, negyedikként kapott csillagot, Pesti Istvánnak köszönhetően, elvesztette e státuszt, annak dacára, hogy a Pesti Istvánt nem sokkal a csillag elnyerése után váltó séf, Heiszler Olivér meg tudta őrizni tavaly a becses szimbólumot, mely egyébként inkább hasonlít virágra, mint csillagra. A mutatvány az új séfnek sajnálatos módon már nem sikerült.

Csillagos étterem maradt a Costes, mely elsőként nyerte el az áhított minősítést, megőrizte a csillagot az Onyx (annak dacára, hogy sztárjai, Szulló Szabina és az európai Bocuse D’Or bajnok Széll Tamás már nyáron felmondtak addigi munkáltatójuknak), a Borkonyha, a magyar michelin-csoda, melynek működtetői nem is törekedtek a csillag elnyerésére, mégis megkapták azt, valamint a Costes Downtown, a legendás Costes könnyedebb, bisztrós stílust képviselő kistestvére. (Érdemes megjegyezni, hogy a Costes vezetését 2015-ben átvette Palágyi Eszter, aki által vezetett étterem idén a Dining Guide értékelése szerint az Év étterme lett, a Costes korábbi séfje, Miguel Rocha Vieira azóta is a Costes Downtown csapatát koordinálja.)

Eggyel nőtt a Bib Gourmand éttermeink száma, a Laci!Konya! és a Petrus mellett beemelték a kiemelkedő ár/minőség arányt jelentő kategóriába a Fricskát is. Számunkra, magyar szívűek számára a legfontosabb üzenete ennek a megmérettetésnek, hogy az összes volt kommunista ország közül mi rendelkezünk a legtöbb csillaggal, a Kisantant államok pedig mondhatni fenn sincsenek a térképen. És ez bizony nem kis büszkeségre adhat okot.