Az Első fizetés-programról

Szép dolog lenne, de van egy hibája. Nevezetesen, hogy nagyon sok ember, aki nem ma kezd dolgozni, hanem sok éve gürcöl, azok számára nincs semmilyen program. Soha nem ajánlott ennyi pénzt neki senki, sem az állam, sem magánvállalkozó (átlagos melósról beszélek itt, Háromszéken). Holott adott esetben jobb munkát végez, mint egy pályakezdő fiatal, mert tapasztaltabb, és van eset, amikor legalább annyira (vagy jobban) képzett is. Egy vállalkozásnak, ami a piac szerint működik, inkább azt az alkalmazottat kellene megbecsülnie, aki a hasznot hajtja. Biztos, hogy a friss végzős lesz az? És mit szóljon majd az a régi szakember, aki mellé beosztják a jól kereső ifjút, de a gondokat mégis az „öregnek” kell megoldani, mert az ifjút hiába pénzelik, tapasztalat híján nem boldogul?

Amit Hegedűs Ferenc is említ lapjukban, az valóban nagyobb gond bárminél: nagyon nagyok a fizetések utáni járulékok. Ezeket nyugati mintára vezették be, csak nem nyugati szinten. Mert amíg nyugaton 500 eurós fizetés után szinte semmit nem vonnak le adóba, itt már 2–300 eurós bért is durván megadóznak (2500 lej kb. 550 euró, és csak 1700 lej, azaz kb. 380 euró marad belőle a levonás után). Biztos, hogy ennyiért itthon marad valaki, mikor kint kereshet 1000, de akár 1500–2000 eurót? Na, lehet igen, egy ideig, míg haza nem jön a haver, és mesélni nem kezd.

***

Az Első fizetés-program a román kormánynak egy jó szándékú, kétségbeesett kísérlete kijavítani azt, amit több korábbi kormány elbaltázott. Egyrészt fegyelmezetlenségük miatt, átlátható adózási rendszer híján képtelenek adót begyűjteni, és ezt úgy kompenzálják, hogy azonnal és közvetlenül a munkát adózzák, a legalacsonyabb fizetéssel kezdve. Másrészt óvodától az egyetemig fiatalok ezreinek üzeni az egész oktatás, hogy nem kell tanulni, gürcölni, légy kreatív és innovatív, a dolgok megoldódnak. Vajon?

(A www.hirmondo.ro Véleményfaláról)