Feladatunk a Kárpát-medencében
„Aztán nemcsak anyagi, de szellemi létünknek is kell valami táplálék… Mi ösztönözhet...
A Székely Hírmondó terjesztését szeptember 1-jétől új csapat vette kézbe. Tudjuk, az utóbbi időben akadtak gondok a lapkézbesítés terén, remélhetőleg ezeket mielőbb orvosolni tudjuk, ezen dolgozunk. Addig is annak érdekében, hogy a jövőben zökkenőmentesen tudjuk eljuttatni postaládájába kedvenc napilapját, kérjük, legkésőbb az adott hónap utolsó napjáig rendelje meg a Székely Hírmondót a következő hónapra.
További jó hírrel is tudunk szolgálni: szeptember 12-től újra megnyitjuk sepsiszentgyörgyi ügyfélszolgálatunkat a Csíki u. 7. sz. alatt, ahol hétköznap 8 és 16 óra között állunk rendelkezésükre: apróhirdetést adhatnak fel, lapokat, folyóiratokat rendelhetnek meg, de minden téren igyekszünk a segítségükre lenni. A kézdivásárhelyi ügyfélszolgálat változatlanul a Függetlenség u. 1. sz. alatt működik ugyancsak 8 és 16 óra között.
Amennyiben a Székely Hírmondót többször is késve vagy netán egyáltalán nem kapja kézbe, kérjük, hívja bizalommal a 0728.048.136-os telefonszámot.
A Prima Press Kft. terjesztési osztálya nevében:
Balogh Kinga
Kissé kacifántos a szentgyörgyiek pere, mely II. Lajos, a később mártírhalált halt király előtt folyt 1520-ban. A király akkor évtizedes méltatlan elnyomás és a Brassót pártoló Szapolyai vajda részrehajló tilalmai után mintegy igazságot szolgáltatott a városnak, és további fejlődésének nyitotta meg távlatait. Az akkor kiállított oklevél szerint – megtalálható a Székely Oklevéltár 2. kötetében – „Szentgyörgy mezőváros lakói előadták, hogy a hajdani királyoktól nyert engedély értelmében keddi hetipiacot és Reminiscere vasárnapját (a húsvét előtti ötödik vasárnapot) követő keddre eső országos vásárt tarthattak, azonban az erről szóló oklevelet alkalmasint elveszítették. Állításukat a király elhitte, és e két vásáron kívül engedélyt adott további két országos vásár tartására Keresztelő Szent János születése napján (június 24.), illetve Szent Lukács evangélista ünnepén (október 18.) A brassói szászok tiltakozására a király a fenti engedély kibocsátása után alig öt hónappal Csíkszentgyörgyöt (!) tiltotta el a királyi huszadot megkisebbítő és a szászokat elnyomó vásárok tartásától”.
II. Lajos 1525-ben további kedvezésekben részesítette Szentgyörgyöt, mely függetleníthette magát a széki adminisztrációtól, saját adóját szedhette, és nem tartozott hadi szolgáltatással a széknek; adóit egyenesen a királynak és a vajdának fizette. Emiatt aztán a szék főemberei hadat üzentek a városnak, tettlegességig fajuló harc kezdődött a székely főemberek és a polgárság között, előbbiek emberei ablakokat, ajtókat törtek be, leverték a kocsmák cégéreit, és erőszakkal szedtek adót a bejövőktől. A hozzá panasszal forduló polgárságot a király támogatásáról biztosította, és feljogosította, hogy az ellenszegülőket megbüntesse. Ezzel a település lépett egyet, és a királyi székely mezővárosok közé emelkedett.
Több nemesi udvarházról van tudomásunk már ebből a korból, a Forrók és Daczók birtokoltak ilyet a város területén, ahol a városiak és a falusiak – a lakosság kettészakadt – ugyan vegyesen laktak, de élesen elkülönültek jogi státusuk szerint. Két bíró, két tanács működött egymás mellett.