Az utolsó fejedelem

Rodostó, 8. Április, 1735. Amitől tartottunk, abban már benne vagyunk. Az Isten árvaságra téve bennünket, és kivévé ma közülünk a mi édes urunkat és atyánkot, három óra után reggel. Ma nagypéntek levén, mind a mennyei, mind a földi atyáinknak halálokot kell siratnunk. Az Isten mára halasztotta halálát urunknak azért, hogy megszentelje halálának áldozatját annak érdemével, aki ma meghalt érettünk. Amicsoda életet élt és amicsoda halála volt, hiszem, hogy megmondották neki: „Ma velem lész a Paradicsomban!”

Ki ne tudná, aki e sorokat olvassa, hogy Mikes Kelemen vetette papírra, s ki ne tudná, hogy a nagyságos fejedelem, II. Rákóczi Ferenc halála feletti keserűség íratta vele e roppant elkeserítő szavakat. Akad vajon szerte a világban olyan magyar, akinek ne pezsdülne meg a vére e név hallatán? Egyet talán bizton állíthatok: ha Petőfit mindig és mindenhol a legnagyobb magyar, sőt a világ egyik legnagyobb költőjének tartják, Puskás Ferencet a legismertebb magyarként említik, Rákóczi Ferencet méltán megilleti a legtisztább, legmagasztosabb lelkű magyar megnevezés.

Úgy lépett a magyar és európai történelem színterére, hogy ősei, elődei útját járva igazságot és szabadságot teremtsen ebben a hányatott sorsú országban. Nem hiszem, hogy első nagy királyaink, Mátyás után lett volna olyan vezetője, vezére a magyarországi és erdélyi magyarságnak, akihez oly szeretettel és reménységgel ragaszkodtak volna nagyok és kicsik, gazdagok és földhözragadtak egyaránt, mint őhozzá. Ő volt az utolsó erdélyi fejedelem, akit a gyulafehérvári országgyűlés bízott meg 1704-ben Erdély és Felső-Magyarország vezetésével, így lett belőle vezér és fejedelem, vezérlő fejedelem, ahogy kedves kurucai nevezték.

Családjában ragadt rá a mérhetetlen szabadságszeretet, s ez adta az erőt is ahhoz, hogy a kegyelmet visszautasítva, a kuruc szabadságharc bukása után elbujdosson onnan, ahol elhintette ugyan a szabadság magvait, de az aratásra már nem jutott ereje. II. Rákóczi Ferenc húsvét nagypénteken, Jézus keresztre feszítésének napján hunyt el 285 esztendővel ezelőtt.