Békeszerzők, jóságosztók

Nem kell ahhoz a pillanatnyi világállapotból kiindulnunk, hogy a béke és a békesség mellett szóljunk. A békének és a békességnek elsőként az emberben kell úgymond tanyát vernie. Nem mondhatjuk, hogy kijár nekünk, sokkal inkább azt, hogy tennünk kell ahhoz nap mint nap, hogy belső békénk létrejöjjön s fenntartódjon.

Elismerem, áldozatba, az embernek önmagával való kisebb-nagyobb küzdelmébe kerül mindez, de van eset arra is, hogy nem sikerül leküzdeni a belső békétlenséget. Így válhatnak aztán családok és nemzetségek, egyes közösségek a békétlenség fészkeivé. Tagjai nem tudnak vagy nem akarnak lemondani pillanatnyi érdekekről, hiúságaik és önzéseik nem engedik, hogy azt keressék egymásban, ami összeköthetné valamilyen közös érték jegyé-ben…

Ezek a gondolatok is felmerültek bennem, hallgatván gyulafehérvári érsekünket, aki a csíksomlyói búcsús szentmise kezdetén arra hívott fel, hogy békeszerzők és jóságosztók legyünk. Az idei pünkösdi búcsú jelmondata a béke és a jóság időtlen fogalmait kapcsolta össze (Pax et bonum!), amelyek ugye emberivé és élhetővé tehetik mindannyiunk egyszeri életét, nemkülönben a társadalmakét.

Ha békében élünk önmagunkkal, s kölcsönösen el tudjuk fogadni egymást, valóban lehetünk jóságosztók, de úgy vélem, azt nem tehetjük meg, hogy társas viszonyaink alakulásában eltekintsünk az igazságtól. A népek, de még inkább az államok közötti béke is akkor lehet tartós, ha a békekötés nem önbíráskodáson, az erőn és pillanatnyi érdekeken, hanem az igazságon nyugszik. Nem hiába tartották, hogy a második világháború egy elhibázott, a teljes igazságot semmibe vevő békekötés következtében tört ki…

Babits Mihály a nagy háború utolsó évében, 1918-ban fordította le Kantnak Az örök béke című könyvét, amely ugyancsak háborús időszakban, 1795-ben keletkezett. Nem szépirodalom, Babits is csak felkérésre vállalta a fordítást, mert azt gondolta, „senkinek sincs joga, semmiféle okból, semmi ürügy alatt kitérni a legterhesebb feladat elől sem (…), ha avval a békegondolatnak csak a legcsekélyebb szolgálatot is teheti.”
Mély lelki élményt nyújt számunkra a mindenkori csíksomlyói búcsú és zarándoklat szakrális jellege. Ezt egészítette ki az idén a békegondolat szolgálata egy, a mindennapjainkat beárnyékoló háborús helyzet okán…