Feladatunk a Kárpát-medencében
„Aztán nemcsak anyagi, de szellemi létünknek is kell valami táplálék… Mi ösztönözhet...
A Székely Hírmondó terjesztését szeptember 1-jétől új csapat vette kézbe. Tudjuk, az utóbbi időben akadtak gondok a lapkézbesítés terén, remélhetőleg ezeket mielőbb orvosolni tudjuk, ezen dolgozunk. Addig is annak érdekében, hogy a jövőben zökkenőmentesen tudjuk eljuttatni postaládájába kedvenc napilapját, kérjük, legkésőbb az adott hónap utolsó napjáig rendelje meg a Székely Hírmondót a következő hónapra.
További jó hírrel is tudunk szolgálni: szeptember 12-től újra megnyitjuk sepsiszentgyörgyi ügyfélszolgálatunkat a Csíki u. 7. sz. alatt, ahol hétköznap 8 és 16 óra között állunk rendelkezésükre: apróhirdetést adhatnak fel, lapokat, folyóiratokat rendelhetnek meg, de minden téren igyekszünk a segítségükre lenni. A kézdivásárhelyi ügyfélszolgálat változatlanul a Függetlenség u. 1. sz. alatt működik ugyancsak 8 és 16 óra között.
Amennyiben a Székely Hírmondót többször is késve vagy netán egyáltalán nem kapja kézbe, kérjük, hívja bizalommal a 0728.048.136-os telefonszámot.
A Prima Press Kft. terjesztési osztálya nevében:
Balogh Kinga
Sokan örömmel élik meg azt a pillanatot, amikor letehetik a lantot, jobban mondva a krétát, reggelente nyugodtan hátradőlhetnek a kényelmes fotelben, előttük a gőzölgő kávé, kezükben az aznapi újság, s amit évtizedekig nem engedhettek meg maguknak, most aztán teljes mellbőséggel hódolhatnak annak a reggeli lustálkodásnak, amelyről eleddig csak álmodni mertek. Ők azok tehát, akik nyugállományba vonultak, pedagógusok, akik három vagy négy évtizeden át szolgálták azt a szakmát, amely egyre inkább megfakul, elsenyved, mert nincs halálosabb ellensége a pedagógusi pályának, mint a megalázottság, a kiszolgáltatottság, a meg nem értés, az elvégzett, de haszontalannak tűnő munka, erőkifejtés. Vajon tényleg erről van szó?
Szerdán délután a kovásznai Művelődési Központban mintha ennek az ellenkezőjéről győződhettünk volna meg, az a pár tucatnyi, „kiszolgált” nemzeti napszámos mosollyal az arcán vette át a magyar kormány elismerését jelentő emlékérmet és elismerő oklevelet, amelyet néhány éve immár nálunk is kézbe kaphatnak azok a nyugdíjba vonuló pedagógusok, akik huzamosabb ideje magyar nyelven oktatják, okítják a gyerekeket, fiatalokat.
A pedagógusszövetség körzeti elnökei nyújtották át ezt a bátorító üzenetet hordozó jelképes adományt, amely egyrészt elismerését jelenti eddigi munkájuknak, de ugyanakkor arra is sarkall minden ünnepeltet, hogy tapasztalataikkal, tanácsaikkal továbbra is az oktatásban segítői legyenek a fiatalabbaknak, a rászorulóknak. És ha netán szükség van közvetlen részvételükre, vegyék kézbe újra a krétát, álljanak a tanulók elé, hisz az annyi időn át felgyűlt tudásból valamennyit még mindig képesek átadni a mai diákoknak is.
A rendezvényt az orbaiszéki RMPSZ vezetője, Becsek Éva, a helyi Kőrösi Csoma Sándor Líceum igazgatója, széki RMPSZ-elnök szervezte, vezette le. Fellépett a gimnazisták nagyon szépen hangzó kórusa, a hírneves diákszínjátszó kör tagjai (rendezőjük az éppen most kitüntetett Molnár János tanár úr) dalokkal, versekkel kedveskedtek az ünnepelteknek, a megye minden sarkából érkezetteknek. Kiss Imre főtanfelügyelő és jómagam megyei RMPSZ-elnökként meleg szavakkal köszöntöttük a friss nyugdíjasokat, arra biztatva őket, bár ajtajukon bekopogott a nyugdíjkor, ne hanyagolják el ezután sem az iskolába járást!