Beoltassam, ne oltassam?

Ki döntheti el, hogy elvegye-e saját, vagy más életét? A biblia szerint csak Isten. „Vagy nem tudjátok, hogy testetek, amit Istentől kaptatok, a bennetek levő Szentlélek temploma, és ezért nem a magatokéi vagytok?” – mondja Pál apostol a korinthusbeliekhez írt első levelében. Ha innen indulunk ki, akkor a saját életemet sem vehetem el, de jöjjünk „közelebb”, mert a biblia olvasása erősen kiment divatból, öngyilkosságból világbajnokok vagyunk.

Vajon elvehetem-e saját gyerekem életét? Milyen jogon döntöm el, hogy nem oltatom be egy halálos betegség ellen? Hiszen a szülő, esetleg gyám dönti el, hogy beoltatja-e egyéves gyerekét, aki nyilván nem tud döntést hozni. Hát azt vajon eldönthetem-e, hogy elvehetem-e más gyermekének életét? Hiszen a védőoltás olyan környezetre van kidolgozva, ahol az oltottsági arány 95 százalékos. Azaz, hiába oltatom én be a gyereket, mert az csak úgy biztosít biztos védettséget, és utólagos szövődménymentességet, hogyha a körülötte lévő 100 gyerekből legalább 95 biztosan nem fertőzött.

De van, aki nem oltatja be a gyerekét! Mert ő hallotta a tévében, a javasasszonytól, a kocsmában, a piacon, az általa látogatott vallási közösségben, olvasta az interneten, mondta a szomszédasszony, a koma, a pópa, posztolták a Facebookon, hogy az oltásnak mindenféle mellékhatásai vannak és különben is, neki emberi jogai vannak! Hát nincsenek! Olyan ez, mintha gépkocsit akarnék vezetni, de nem tenném le a sofőrvizsgát, mert az nekem szívdobogást okoz, s ki tudja milyen utóhatása marad vissza. Oszt’ vezetek, s hátha nem ütök el senkit. 

Persze, bármikor a fejemhez lehet vágni, hogy mit értek én ahhoz, hogy mit jelent a védőoltás és mit értek én ahhoz, hogy milyen rejtett mellékhatásai lehetnek a vakcináknak. Így van, valóban nem értek hozzá. De itt vannak a számok, azokhoz értek! Romániában csaknem 200.000 gyerek beoltatlan, 8.232-en elkapták a kórt, 32-en már meghaltak kanyaróban! Arról viszont nincs hír, hogy valaki a kanyaró elleni oltás mellékhatásába halt volna bele.