Feladatunk a Kárpát-medencében
„Aztán nemcsak anyagi, de szellemi létünknek is kell valami táplálék… Mi ösztönözhet...
A Székely Hírmondó terjesztését szeptember 1-jétől új csapat vette kézbe. Tudjuk, az utóbbi időben akadtak gondok a lapkézbesítés terén, remélhetőleg ezeket mielőbb orvosolni tudjuk, ezen dolgozunk. Addig is annak érdekében, hogy a jövőben zökkenőmentesen tudjuk eljuttatni postaládájába kedvenc napilapját, kérjük, legkésőbb az adott hónap utolsó napjáig rendelje meg a Székely Hírmondót a következő hónapra.
További jó hírrel is tudunk szolgálni: szeptember 12-től újra megnyitjuk sepsiszentgyörgyi ügyfélszolgálatunkat a Csíki u. 7. sz. alatt, ahol hétköznap 8 és 16 óra között állunk rendelkezésükre: apróhirdetést adhatnak fel, lapokat, folyóiratokat rendelhetnek meg, de minden téren igyekszünk a segítségükre lenni. A kézdivásárhelyi ügyfélszolgálat változatlanul a Függetlenség u. 1. sz. alatt működik ugyancsak 8 és 16 óra között.
Amennyiben a Székely Hírmondót többször is késve vagy netán egyáltalán nem kapja kézbe, kérjük, hívja bizalommal a 0728.048.136-os telefonszámot.
A Prima Press Kft. terjesztési osztálya nevében:
Balogh Kinga
Már a tavalyelőtt bejelentette a kormány abbéli szándékát, hogy emelni kívánja a nagy állami szolgáltatásokban dolgozók bérét, jelesül az egészségügyi és az oktatási rendszer alkalmazottainak fizetését. Kétség nem fér hozzá, bőven rájuk is férne, hiszen a román társadalom két kulcsfontosságú területéről beszélünk, és ahol a folyamatosan romló teljesítmények azt jelzik, ha itt nem sikerül pozitív eredményt elérniük az állam „menedzsereinek”, akkor lassan, de biztosan Románia megérkezik a harmadik világ országainak klubjába, ahol már csak a hadseregre és adóhivatalra emlékeztető, bandaszerű szociológiai képződmények jelentik az állami létforma csúcsait.
Ígéret szép szó, ha betartják, úgy jó, tartja a mondás. Így hát a szót tett követte, azt pedig országos felháborodás és csalódottság. A szociáldemokratáknak ugyanis az emelés első fokán sikerült meglepniük még az érintett szakszervezeteket is, mikor az adóreformmal összekötött „béremelési“ reformjuk végeredményeként nemhogy nőttek volna, hanem éppenséggel még csökkentek is a fizetések.
Márciustól azonban, ha minden igaz, akkor immár érezhetően javulni fog az állami neveldékben és istápolókban szorgoskodók bére, azzal együtt az életminőségük, és remélhetőleg majd az elvégzett munka minősége is. Csakhogy ezzel együtt az említett két nagy állami intézményháló krónikus forráshiánya nem szűnik meg. Azok európai viszonylatban továbbra is alulfinanszírozottak maradnak. Vagyis bár a béremelés kétségkívül fontos tűzoltási gesztus, mellette más szükséges reformra és fejlesztésre már nem fogja futni. Mert a kormányzók nem ambicionálnak afféle távlati tervcélokat.
Azokat egyelőre hanyagolják, mivel úgy tűnik, hogy tekintetüket inkább a belső fogyasztás felturbózására szegezték. Vagyis nagyon úgy néz ki, hogy az állami alkalmazottak béremelése inkább amolyan gazdaságélénkítő csomagnak, programnak készült, mintsem az egészségügy és az oktatás gondjainak szisztematikus ellenszeréül. Ezt az érzést erősíti az is, hogy a béremeléssel párhuzamosan felszámolják a különböző juttatások és pótlékok rendszerét. Vagyis nemhogy fejlesztenék, fű alatt még tovább is bontják az oktatás szövetét.