Bicikliút gyémántból

Jó hír a nagyszebeni polgármesteri hivataltól: uniós támogatással bicikliutat épít. Ennek akár örülni is lehetne, ha nem olvasnánk végig a hírt, és az ne tükrözné napnál is világosabban, hogy miért tartunk ott, ahol vagyunk.

Közlik ugyanis, hogy a Csibin-patak mentén húzódó 3600 (azaz háromezerhatszáz!) méter hosszú út 54,46 millió lejbe kerül. Azaz 11,465 millió euróba. Nem egészen 4 kilométer bicikliút! Számoljunk tovább: ez azt jelenti, hogy egyetlen kilométer aszfaltcsík 3.184.800 eurót kóstál – aki esetleg nem emlékezne, még mindig bicikliútról beszélünk, nem autópályáról. Oszthatnánk még tovább, ha gondolják, például egy centiméter ebből a csodálatos útból csaknem 32 ezer euróba kerül.

A hírben nincs szó róla, de feltehetően gyémántkirakás díszíti az út szélét, és az elválasztósáv is minimum tenyérnyi színarany lesz. Ja, bocs, vannak extra kiadások: egy helyen például pallót építenek a patak egyik partjától egészen a másikig, lesz világítás, mi több, mind a három és fél kilométeren WiFi áll majd a bringások rendelkezésére. Sőt – nem fogják elhinni – néhány padot is kihelyeznek, melléjük szemetes kosarakat tesznek, és helyenként díszcserjét is ültetnek!

Csak összehasonlításul: Franciaországban 2012-ben fejezték be a Loire mellett futó 800 kilométer hosszú bicikliutat, rongy 50 millióból. Most tekintsünk el attól, hogy azóta mennyit inflálódott az euró, ne vegyük figyelembe, hogy Franciaországban többe kerül az építéshez szükséges cement, homok, üzemanyag, sokkal magasabbak a bérek, csak egy az egybe vessük össze a két számot. Azt kapjuk, hogy itt abból a pénzből, erősen felfelé kerekítve, 16 kilométer utat lehetne elkészíteni: az arány tehát 800 a 16-hoz, azaz pontosan ötvenszer kerül itt többe egy kilométer bicikliút itt, mint ott.

Hogy ez miként fordulhat elő, azt mindenkinek a saját fantáziájára bízom, és csak csendben jegyzem meg: ilyen körülmények között nem csoda, hogy nincs pénzünk autópályára, hisz nincs amiért feltételezni, hogy ott nem hasonlóak az arányok. Sőt…