Feladatunk a Kárpát-medencében
„Aztán nemcsak anyagi, de szellemi létünknek is kell valami táplálék… Mi ösztönözhet...
A Székely Hírmondó terjesztését szeptember 1-jétől új csapat vette kézbe. Tudjuk, az utóbbi időben akadtak gondok a lapkézbesítés terén, remélhetőleg ezeket mielőbb orvosolni tudjuk, ezen dolgozunk. Addig is annak érdekében, hogy a jövőben zökkenőmentesen tudjuk eljuttatni postaládájába kedvenc napilapját, kérjük, legkésőbb az adott hónap utolsó napjáig rendelje meg a Székely Hírmondót a következő hónapra.
További jó hírrel is tudunk szolgálni: szeptember 12-től újra megnyitjuk sepsiszentgyörgyi ügyfélszolgálatunkat a Csíki u. 7. sz. alatt, ahol hétköznap 8 és 16 óra között állunk rendelkezésükre: apróhirdetést adhatnak fel, lapokat, folyóiratokat rendelhetnek meg, de minden téren igyekszünk a segítségükre lenni. A kézdivásárhelyi ügyfélszolgálat változatlanul a Függetlenség u. 1. sz. alatt működik ugyancsak 8 és 16 óra között.
Amennyiben a Székely Hírmondót többször is késve vagy netán egyáltalán nem kapja kézbe, kérjük, hívja bizalommal a 0728.048.136-os telefonszámot.
A Prima Press Kft. terjesztési osztálya nevében:
Balogh Kinga
Latin-Amerika újkori történelme a polgárháborúk, véres puccsok, helyi villongások sorozatával jellemezhető. Természetesen óriási különbségek vannak régiók vagy éppen egyes lakónegyedek között, de általában véve nem a társadalmi béke világa. Mintegy hetven éve Costa Rica a kivétel. Több hír jön onnan majmokról és papagájokról, mint marakodó tábornokokról, de nem baj.
1948-ban ott is volt egy kisebb polgárháború. A „tico”-k (így nevezik magukat az ország lakosai) akkor elhatározták, hogy az ilyesminek egyszer s mindenkorra véget kell vetni, ezért nem sokat teketóriázva felszámolták a hadsereget. És íme, senki nem bántja őket, bizonyítván, hogy a békét nem a haderők jelenléte, hanem azok hiánya biztosítja inkább.
Ne idealizáljunk. Az életszínvonal nem magasabb, mint nálunk, de gondoljunk arra, hogy néhány évtizeddel ezelőtt a szinte nulláról indultak. A nemzeti össztermék 6,9 százalékát költik oktatásra, több mint tíz százalékát pedig egészségvédelemre, mert egy iskolapad olcsóbb, mint egy tank, egy golyó árából is kijön egy-két penicillininjekció, így az írástudatlanság a legalacsonyabb a régióban. Mifelénk törvény írja elő a hat százalékot a tanügynek, de a mindenkori klasszikus válasz a „s-a rezolvat, nu se poate”, vagyis úgy van, de nincs miből. Rakétákra van.
Románia hatvan évvel ezelőtt ritka diplomáciai ügyességgel megszabadult a megszálló szovjet hadseregtől, a környező országok érthető irigységére. Most azonban piros szőnyeget terítünk egy másik irányból érkező hadseregnek, állítólag a biztonság céljából. Majd meglátjuk, de az ára nadrágszíj-megszorítás lesz.
Életszínvonal és annak minősége nem ugyanaz. Kereshetünk jobban, hogyha morcosan, feszültségtől robbanóan járjuk utunkat munkából haza és vissza, egy kéthetes nyári kiruccanás kivételével. Egy ismerősöm mesélte, a Dominikai Köztársaságban az emberek mindennapi tápláléka a rizs és paszuly. Rendszeresen megvásárolják az aznapi adagot, meg sem fordul a fejükben egy hétre bevásárolni, de nincs is ferencjóska-hotel lépten-nyomon.
Amúgy felmérések szerint Costa Rica a világ legboldogabb országa. Érdemes lenne utánanézni miért. Mindenesetre a ticóknál szokás „pura vida”-t mondani köszönésként, ami tiszta életet jelent. Nem gazdagot, egyszerűen tisztát.