Feladatunk a Kárpát-medencében
„Aztán nemcsak anyagi, de szellemi létünknek is kell valami táplálék… Mi ösztönözhet...
A Székely Hírmondó terjesztését szeptember 1-jétől új csapat vette kézbe. Tudjuk, az utóbbi időben akadtak gondok a lapkézbesítés terén, remélhetőleg ezeket mielőbb orvosolni tudjuk, ezen dolgozunk. Addig is annak érdekében, hogy a jövőben zökkenőmentesen tudjuk eljuttatni postaládájába kedvenc napilapját, kérjük, legkésőbb az adott hónap utolsó napjáig rendelje meg a Székely Hírmondót a következő hónapra.
További jó hírrel is tudunk szolgálni: szeptember 12-től újra megnyitjuk sepsiszentgyörgyi ügyfélszolgálatunkat a Csíki u. 7. sz. alatt, ahol hétköznap 8 és 16 óra között állunk rendelkezésükre: apróhirdetést adhatnak fel, lapokat, folyóiratokat rendelhetnek meg, de minden téren igyekszünk a segítségükre lenni. A kézdivásárhelyi ügyfélszolgálat változatlanul a Függetlenség u. 1. sz. alatt működik ugyancsak 8 és 16 óra között.
Amennyiben a Székely Hírmondót többször is késve vagy netán egyáltalán nem kapja kézbe, kérjük, hívja bizalommal a 0728.048.136-os telefonszámot.
A Prima Press Kft. terjesztési osztálya nevében:
Balogh Kinga
Az ember nem is sejti, hogy milyen humoros tud lenni a nyelv. A magyar különösen hajlamos a nevettetésre, főleg, ha valakit vagy valamit meg akar viccelni, kigúnyolni, nevetségessé tenni, de a nyelvi találékonyság kifogyhatatlan a dicséretet hordozó, mosolyt fakasztó kiszólásokból is.
Megyünk például a Szentegyháza melletti Szeltersz irányába, kegyetlen az út eleje Lövéte felé, s már nevetni sem tudnak a helybeliek azon, hogy az ígéret szerint azt a kilométeres szakaszt végre leaszfaltozzák. Mert jó néhány éve azt csinálják. Ám a lyukatos, gödrös, árkos részen alig haladunk túl, ott áll egy jól kivehető ékes irányítótábla, nyilván kézzel és tiszta magyarsággal írva: Banya Tanya. Most már nem fordulnánk meg, azért sem, mert onnan már tükörsima az út, de azért sem, hadd lássuk, mit is rejteget ez a sejtelmes táblaszöveg. Tényleg a Petőfi által is megverselt idős hölgyek feredő helye ez? Aztán meglátjuk az igazit is, a táblát, azon már nyomtatott betűkkel rajzolódik ki a minden bizonnyal hivatalos elnevezés: Nádasszék. Igaz, csak magyarul.
No, ide igyekeztünk, mert aki kalauzolt, arra esküdözött égre-földre, hogy ez a csobbanó, becézve csobbantó nem csupán meleg, talán harmincöt fokos, de mindenféle csontot gyógyít, azt is, ami nem fáj, de legfőképpen az idegeknek használ. S mellettem elhalad egy nekivetkőzött valaki, az már a társát hívja a göbbentőbe. Nálunk az ilyesmit göbbenőnek titulálják. Én nem tudok semmit mondani, mert be nem mentem, érezni lehetett viszont, hogy tényleg gyógyfürdő, mert olyan kénszag áradt ki a falréseken, mint húsvét után néhány héttel az eltört piros tojásból.
Visszatérünk a Szentegyháza gyöngye névvel felcicomázott telepre, tehát az a hely, mely a város irányából haladva jobb oldalon van, első nap a nagy medence letakarva, de nyitva a kisebb, a harminc fokos, éppen nekünk való, s annak a sok nyugdíjasnak, főleg nőknek, akik csevegésükkel betöltik a hatalmas teret. Mondanám, hogy kissé odább van még egy lubickoló hely, de a kézzel írott jelzőtáblát semmi pénzért meg nem említeném. Így hát jól megvagyunk ezen a kellemes tanyán is!