Dallasi ováció

Körösényi András a legfelkészültebb magyar politológusok egyike, könyvein generációk nőttek fel. A nemrégiben egy konferencián azt a tézist állította fel, hogy amit a Fidesz és Orbán Viktor képvisel, az nem valódi konzervativizmus (valaszonline.hu).

Bátor dolog magunknak vindikálni annak eldöntési jogát, hogy egy politikai erő által képviseltek mennyire „valódiak”, főleg egy olyan szerteágazó, dogmarendszer nélküli ideológia esetén, mint a konzervativizmus. Számomra sokkal meggyőzőbb Felföldi Zoltán közgazdász, politológus érvelése, aki pontról pontra igazolta válaszcikkében, hogy miért is tekinthető hiteles konzervatívnak a magyar miniszterelnök (lásd mandiner.hu).

De akár igaza van Körössényinek, akár nem, az aligha tagadható, hogy a mindenki által jobboldalra sorolt európai politikai vezetők közül Orbán az, akinek gondolatai ma világszinten a legnagyobb hatást váltják ki, a legtöbben figyelnek szavára, akinek üzenete a leginkább koherens, világos, közérthető és előre mutató. Akiben eddig szemernyi kétség is volt ebben a tekintetben, az elgondolkodhat a jeles államférfi dallasi beszédének fogadtatásán, amely előadásról még a másik táborban is úgy vélték egyesek, hogy van mit méltatni rajta.

Az egész woke idiotizmus ősforrása az Egyesült Államok. Itt tombolt a BLM, itt döntötték le a nemzet nagyságainak szobrait, itt fertőzte meg legjobban a választók nagy részének az agyát az újkori ideológiai őrület, elég csak meghallgatni azokat a szerencsétleneket, akik az utcákon üvöltöznek, mert a Legfelsőbb bíróság tagállami hatáskörbe utalta az abortusz szabályozását. És nem utolsósorban itt csalták el a magukat haladónak mondó erők elképesztő pofátlan nyíltsággal a legutóbbi választást.

El lehet képzelni, hogy milyen a közérzete az amerikai konzervatívoknak. S akkor jön egy európai politikus, aki az általuk is vallott eszméket hirdető pártját sorozatban négyszer vezette kétharmados győzelemre, aki fittyet hányva a libbantak tabuira a lehető legnagyobb nyíltsággal beszél a gender-kérdésről,a migrációról, családról, Istenről és nemzetről.

Nem csoda, hogy ovációval ünneplik. <<