Feladatunk a Kárpát-medencében
„Aztán nemcsak anyagi, de szellemi létünknek is kell valami táplálék… Mi ösztönözhet...
A Székely Hírmondó terjesztését szeptember 1-jétől új csapat vette kézbe. Tudjuk, az utóbbi időben akadtak gondok a lapkézbesítés terén, remélhetőleg ezeket mielőbb orvosolni tudjuk, ezen dolgozunk. Addig is annak érdekében, hogy a jövőben zökkenőmentesen tudjuk eljuttatni postaládájába kedvenc napilapját, kérjük, legkésőbb az adott hónap utolsó napjáig rendelje meg a Székely Hírmondót a következő hónapra.
További jó hírrel is tudunk szolgálni: szeptember 12-től újra megnyitjuk sepsiszentgyörgyi ügyfélszolgálatunkat a Csíki u. 7. sz. alatt, ahol hétköznap 8 és 16 óra között állunk rendelkezésükre: apróhirdetést adhatnak fel, lapokat, folyóiratokat rendelhetnek meg, de minden téren igyekszünk a segítségükre lenni. A kézdivásárhelyi ügyfélszolgálat változatlanul a Függetlenség u. 1. sz. alatt működik ugyancsak 8 és 16 óra között.
Amennyiben a Székely Hírmondót többször is késve vagy netán egyáltalán nem kapja kézbe, kérjük, hívja bizalommal a 0728.048.136-os telefonszámot.
A Prima Press Kft. terjesztési osztálya nevében:
Balogh Kinga
Igenis hangsúlyozni kívánom, s követendőnek tartom azt az értelmiségi magatartás- és gondolkodásmódot, amelyet a minap tartott könyvbemutatón érzékelhetett a szép számban összegyűlt közönség Kézdivásárhely művelődési házában, a Vigadóban. Biró Gábor ideggyógyász főorvos Töredékesen is egész címmel megjelent (Ambrózia Kiadó, 2021) emlékiratáról beszélgetve mintegy természetes módon kerülhetett szóba – lévén egy számvetés céljával írt munka –, hogy egy hosszú és tartalmas életpálya összegezője mit is üzenne az újabb nemzedékeknek, a jövendő olvasóinak.
Válaszában a szerző a felvetett kérdést kettős vonatkozásban közelítette meg, egyfelől az egyes ember mai létállapotára és értékválasztásaira mutatott rá, másfelől pedig nemzeti közösségünk jövőjére reflektált. A mai ember, Európában legalábbis egy hanyatlóban lévő civilizáció körülményei között él, ennek az adottságnak minden, áldásos és káros-kóros következményeivel együtt, nemzetünk pedig, íme, a német történetfilozófus, Herder (1744–1803) komor jóslata ellenére is fennmaradt, és élni fog a jövőben is. A kérdésnek ezt a kettős megközelítését úgy értelmezhetjük, hogy az ember küzdelmének értelmét az élet szeretete, valamint a jövő ígérete, illetve a jövőbe vetett hit adhatja, ugyanakkor jó, ha ezeket a nemzet fennmaradásának gondolatával kapcsoljuk össze.
Nem tévedtünk tehát, amikor azt állítottuk, hogy Biró Gábor emlékiratából, ezekből a humorba ágyazott életmesékből az élet szeretete olvasható ki, s habár az ember emlékezete csak töredékeket képes megőrizni a vele megtörténtekből, mégis az lehet az olvasó benyomása, hogy a szerzőnek sikerült megrajzolnia egy sok felelősséggel terhelt, de szép élet egészét. A beszélgetés során aztán láthattuk, hogy Biró Gábor derűvel és bölcsen tekint életére, amely – úgymond – jó mulatság, férfimunka volt. Úgy vélekedett, sok öröklött tényező határozza meg az ember életszemléletét, de a szerzett tulajdonságoknak is befolyásuk lehet az élet napos vagy árnyékos oldalának választásában. Ő az előbbin próbált járni.
Páskándi Géza írta Tamási-esszéjében, hogy „az önironikus népek a legszabadabbak, mert oly szabadok, hogy még önmagukon is kacagni mernek.” Ajánljuk hát a derűt és a helyes önismeretet!