Feladatunk a Kárpát-medencében
„Aztán nemcsak anyagi, de szellemi létünknek is kell valami táplálék… Mi ösztönözhet...
A Székely Hírmondó terjesztését szeptember 1-jétől új csapat vette kézbe. Tudjuk, az utóbbi időben akadtak gondok a lapkézbesítés terén, remélhetőleg ezeket mielőbb orvosolni tudjuk, ezen dolgozunk. Addig is annak érdekében, hogy a jövőben zökkenőmentesen tudjuk eljuttatni postaládájába kedvenc napilapját, kérjük, legkésőbb az adott hónap utolsó napjáig rendelje meg a Székely Hírmondót a következő hónapra.
További jó hírrel is tudunk szolgálni: szeptember 12-től újra megnyitjuk sepsiszentgyörgyi ügyfélszolgálatunkat a Csíki u. 7. sz. alatt, ahol hétköznap 8 és 16 óra között állunk rendelkezésükre: apróhirdetést adhatnak fel, lapokat, folyóiratokat rendelhetnek meg, de minden téren igyekszünk a segítségükre lenni. A kézdivásárhelyi ügyfélszolgálat változatlanul a Függetlenség u. 1. sz. alatt működik ugyancsak 8 és 16 óra között.
Amennyiben a Székely Hírmondót többször is késve vagy netán egyáltalán nem kapja kézbe, kérjük, hívja bizalommal a 0728.048.136-os telefonszámot.
A Prima Press Kft. terjesztési osztálya nevében:
Balogh Kinga
Dübörög a politikusok rozzant szekere. Egy szó sem igaz benne azon kívül, hogy megélhetési politikusok voltak a vikingek is. Ez a mostani, aki elvárja, csüggjenek rajta az emberek, most épp azt magyarázza, a vírusjárványnak vége lesz egyszer, de egy percig se gondoljuk, hogy utána minden a régi rendbe terelhető. Ezt a rendteremtést tagadó politikus-akárki olyan sejtelmesen mondja, mint aki döbbenetes igazságra jött rá, és elvárja a mi, az én csodálatomat is. Mármint azt hallván, hogy az ő, az ők szekere se marad a tavalyi nyomokban.
Vajon mi az, amit ilyen titokzatos fenyegetően rejteget eme zűrzavar, pusztulás után? A harangok egyre veszettebben félre verve, miközben azt kérdezem, hogy ezek szerint és szerinte semmi meg nem marad abból, amit építettünk mi magunknak eleddig?
A galádság a múltban is kazalokba rakva. Nem azt akarjuk megtartani elvtársuram, nem a fasisztoid szocializmus romhalmazából néhány palotát. És ha a vírus kivonulása után épp olyan tehetetlenek maradunk még önvédelemre is, mint a vírus előtt, most mi olyan titokzatosan sejtelmes ebben a rejtett mosolyban? Nehogy azt higgyük, mondja. Nos, akkor mit hihetünk most és mindörökké? Megmarad a politikai önkény ezen a prérin? Marad a nemzeti és nemzetiségi elnyomás továbbra is emitt, mert sem a régiből sem a vírusuralom utániból semmi se marad a kalangyarakók javára?
Azt ragozza mosolyával is, hogy valami más jövőt sütögetnek titkos kemencéikben, csak éppen várjuk ki a végét. Minek a végét? A dolgozó tömegek és abban a nemzetileg is elnyomottak, a szótlanná alázottak a vírusriadalomban is ugyanazon a deresen szenvedtek, mint előtte, hogy a gyógyszer alkalmazását sem értették meg a maguk anyanyelvén, éppúgy mint ezelőtt. Politikusunk, akit az ördög csókolt fölénk, épp azt a belenyugvást jósolja a maguk javára, amelyet a fasisztoid hatalom előre lát a fejünk fölött. Nehogy azt higgyük, hogy a vírus után visszatér a múlt aranyos kora…
Melyik a rendelt kisebbségi sors, amelyet mosolyban emlegetnek, nehogy meglepődnénk majd annak idején?
A politikusok mindig is ilyenek voltak csak,hogy a mostaniak még erre is rá tettek egy lapáttal a tudatlanságukkal, modortalanságukkal stb.