Feladatunk a Kárpát-medencében
„Aztán nemcsak anyagi, de szellemi létünknek is kell valami táplálék… Mi ösztönözhet...
A Székely Hírmondó terjesztését szeptember 1-jétől új csapat vette kézbe. Tudjuk, az utóbbi időben akadtak gondok a lapkézbesítés terén, remélhetőleg ezeket mielőbb orvosolni tudjuk, ezen dolgozunk. Addig is annak érdekében, hogy a jövőben zökkenőmentesen tudjuk eljuttatni postaládájába kedvenc napilapját, kérjük, legkésőbb az adott hónap utolsó napjáig rendelje meg a Székely Hírmondót a következő hónapra.
További jó hírrel is tudunk szolgálni: szeptember 12-től újra megnyitjuk sepsiszentgyörgyi ügyfélszolgálatunkat a Csíki u. 7. sz. alatt, ahol hétköznap 8 és 16 óra között állunk rendelkezésükre: apróhirdetést adhatnak fel, lapokat, folyóiratokat rendelhetnek meg, de minden téren igyekszünk a segítségükre lenni. A kézdivásárhelyi ügyfélszolgálat változatlanul a Függetlenség u. 1. sz. alatt működik ugyancsak 8 és 16 óra között.
Amennyiben a Székely Hírmondót többször is késve vagy netán egyáltalán nem kapja kézbe, kérjük, hívja bizalommal a 0728.048.136-os telefonszámot.
A Prima Press Kft. terjesztési osztálya nevében:
Balogh Kinga
2019. augusztus 20. Reggel felhívtam a mitugrász sárga köpcöst, a Kimdzongilt. Hej, tesókám! (Most azt játsszuk, hogy jó barátok vagyunk, a frász a New York Times-ba.) Mondom, te pukkancs, megengedem, hogy még vagy kettőt pukkants (hehe, micsoda szójátékot találtam, nem hiába vagyok a legokosabb a földön!), hogy dicsekedj, milyen nagylegény vagy. (Egy AC/DC-koncerten erősebb füstbombákat eregetnek, hehe.) De aztán hat hónapig csend, nehogy felképeljelek, mer’ akkor én leszek a világbéke megmentője. Oszt meglátjuk, hogyan tovább, ha addig éhen nem haltok.
Délben vendégem volt, valami Kalusz Joánisz. Ezek a románok biztos mind ilyen magas, szőke kékszeműek. (Úgy idegesített, merészel nálam magasabb lenni, jól tenné, ha vigyázna a fejére.) Azzal kezdi, hogy megtiszteltetés, hogy valami kőolaj, amerikai cégek, meg hogy vízum kell nekik. Na, álljon meg a menet, mondom, America first, van nekünk rakétabázisunk nálatok, és még akarunk. Hogyne, így ő, hányat teccik akarni, kiürítjük a térségeket, és maguk teccenek bejönni. Oké, de tudja ugye, ha baj lesz az oroszokkal, egy-két millió románnak annyi. Hát, kollaterális veszteség, aszongya, nem baj, csak tessék besegíteni Vioricával szemben. Az meg ki, kérdem. Mutat egy fényképet, az én Ivánkám sokkal jobb, nem értem, miért idegeskedik. (Mind veszekednek, súgja egy tanácsadóm). Akkor azt mondtam, örvendek, hogy jól mennek a dolgok ott nálatok, most mindketten bizonygatják, hogy rájuk értettem, hehe, küldöm a rakétákat.
Dühös vagyok, Ukrajnát megvásároltam a mellényzsebemből, most akarok venni egy nyavalyás szigetet, Grönlandot, erre a dán főnök azt mondja, nono. Kérdeztem a tanácsadóimat, mifélék ezek a dánok, hát hogy, elnök úr, biztos ismeri az idegbeteg, határozatlan dán királyfit, a Hamletet. Na, hogyha határozatlan, majd megveszem tőle. Kíváncsi voltam, vannak-e lakosok Grönlandon. Yes, mr. President, de csak vagy ötvenezer, mint Sepsisaintgeorgeon. Hoppá, mondom, arról hallottam, onnan van Dancs Annamari, láttam a YouTube-on, erősen tetszett. Hol van az a Saintgeorge? Romániában. Szóval idejön a Kalusz, hoz magával egy csomó kopasz és kövér szakértőt, és Annamarit nem? Na, csak várják a vízumot a szőke románok, amíg kiguvad a szép kék szemük!
(Szerkesztőségünk exkluzív anyaga, a góbé efbiáj jóvoltából.)
Zubreczky Antal
Vérszegény írás, de legalább humortalan,