Dübörög a kampány

Tele vannak a nagy román alföldön az útszéli hirdetőtáblák az államfő képével. Nagyméretű, kék bannerek, rajta az elnök kék öltönyben, a szeme színéhez nagyszerűen passzoló kék nyakkendőben, és a felirat: Egy normális Romániáért!

Nem kampányol, dehogy kampányol, hisz ő az alkotmány és a törvényesség legfőbb őre Romániában. Ő csak tudja, hogy a november 10-én esedékes államelnök-választási kampány csak október 12-én kezdődik. Így ezek a plakátok nem is választási plakátok. Nem is írja sehol, hogy szavazz rá, hogy írná! Csak az államfőnek éppen most jutott eszébe, hogy öt évekkel ezelőtt is valami hasonlót akart, mindenféle jól végzett munkákat emlegetett. Dolgozott, ez kétségtelen. Maradéktalanul visszaélt az elődjétől örökölt titkosszolgálati hatalmával, minden alkotmányos előírást áthágva, pártsemleges, egyensúlytartó, egyeztető szerepét még formailag sem betartva, gyakorlatilag az ellenzék vezéreként viselkedett, és mindent megtett azért, hogy ellehetetlenítse a kormány munkáját. Nem mintha a kabinet tevékenysége nem lenne kifogásolható, csakhogy a kormányt a parlament ellenőrzi, a parlamentet pedig – akárhogyan is nézzük – demokratikus választások nyomán, a nép választotta meg. Olyat, amilyet érdemel.

Ezzel együtt az elnöknek óriási esélye van, hogy újraválasszák. Nem azért mert ő olyan jó, hanem azért, mert egyetlen pártnak sem sikerült egy karizmatikus jelöltet állítani. Rendes támogatottságot csak a kormánypárt tudna biztosítani, ők viszont rangjukon alulinak találták beállni koalíciós partnerük liberális (legalábbis a liberális párt elnökénél sokkal liberálisabb) elnöke mögé, és valamiért nem tolták előtérbe a laza eleganciájú, számokkal jól bánó, egy vitában akár értelmes érveket felhozni képes pénzügyminisztert sem. A Dragnea talpnyalójaként előtérbe került miniszterelnököt pedig megeszi reggelire a jelenlegi államfő. Felkészülhetünk tehát egy újabb Iohannis-mandátumra, így biztosra vehetjük: kisebbségi jogok ügyében továbbra sem lehet államfői jóindulatra számítani.