Feladatunk a Kárpát-medencében
„Aztán nemcsak anyagi, de szellemi létünknek is kell valami táplálék… Mi ösztönözhet...
A Székely Hírmondó terjesztését szeptember 1-jétől új csapat vette kézbe. Tudjuk, az utóbbi időben akadtak gondok a lapkézbesítés terén, remélhetőleg ezeket mielőbb orvosolni tudjuk, ezen dolgozunk. Addig is annak érdekében, hogy a jövőben zökkenőmentesen tudjuk eljuttatni postaládájába kedvenc napilapját, kérjük, legkésőbb az adott hónap utolsó napjáig rendelje meg a Székely Hírmondót a következő hónapra.
További jó hírrel is tudunk szolgálni: szeptember 12-től újra megnyitjuk sepsiszentgyörgyi ügyfélszolgálatunkat a Csíki u. 7. sz. alatt, ahol hétköznap 8 és 16 óra között állunk rendelkezésükre: apróhirdetést adhatnak fel, lapokat, folyóiratokat rendelhetnek meg, de minden téren igyekszünk a segítségükre lenni. A kézdivásárhelyi ügyfélszolgálat változatlanul a Függetlenség u. 1. sz. alatt működik ugyancsak 8 és 16 óra között.
Amennyiben a Székely Hírmondót többször is késve vagy netán egyáltalán nem kapja kézbe, kérjük, hívja bizalommal a 0728.048.136-os telefonszámot.
A Prima Press Kft. terjesztési osztálya nevében:
Balogh Kinga
„Romániának nem régiósításra, nem decentralizációra, hanem autonómiára van szüksége. Az lenne a legjobb, ha Dél-Tirolról venne példát, egy olyan gazdasági közigazgatási autonómiáról, amely ösztönzi a helyi befektetőket és a hasznot is helyben hagyja, nem megszűri egy fővároson keresztül, amely egyáltalán nem biztos, hogy a vidék érdekeit nézi. Idejétmúlt Románia mai közigazgatási szervezése. A százéves Romániának új országprojektre van szüksége, és ez az autonómia lehetne”.
Nem a Székely Nemzeti Tanács valamelyik dokumentumából idéztünk, még csak nem is az RMDSZ által a dél-tiroli minta alapján összeállított autonómia statútumából másoltunk ki egy részletet, hanem egy román ember, Nagybánya polgármestere szavait adtuk vissza. Az elöljáró azt mondta: legszívesebben visszaváltoztatná a Bukaresti út nevét Bécsi útra, mert oda sokkal hamarabb elér, s ott nem érzi magát megalázva, mint a román fővárosban.
Brassóban nemrég összeültek az erdélyi fejlesztési régiók vezetői, és arról tárgyaltak: össze kellene fogni olyan projektek mentén, mint az erdélyi autópálya vagy a vidombáki repülőtér, amelyeket Bukarest egyáltalán vagy csak ímmel-ámmal támogat. A mozgalom élén az amúgy csángó származású brassói román polgármester áll.
Mindeközben a magyar képviselők hallgatnak, és alighanem jól teszik. Ha ugyanis egy magyar vezető mond valamit az autonómiáról, az azonnal szeparatizmus lesz, úgy látják, viszik Erdélyt, darabokra szedik ezt a toleráns országot, veszélyben a nemzetállam. Hadd mondják ők, hogy milyen jó dolog az autonómia!
Az, hogy Erdélyben gondolkodnak, csak jobb, hiszen az világos, hogy Székelyföld kicsi, hiányoznak a jólét és a fejlődés alapvető feltételei (autópályák, repterek, kórházak, egyetemek), arról nem is beszélve, hogy az uralkodó politikai osztály elriasztotta maga mellől a stratégiagyártáson kívül egyébre is képes alkotó értelmiséget. Erdély már egy másik lépték (attól abban még lehetne valamilyen speciális státusza Székelyföldnek), tehát érdemes lenne támogatni az erdélyi románság ébredezni látszó képviselőit.