Hirmondo
Hirdetés
Hirdetés

Egymás közt

A hétvégén megtartott, mérsékelt érdeklődés kísérte székely szabadság napja jó alkalmat kínál ahhoz, hogy elmélázzunk az erdélyi magyarok jogkövetelő korteskedéseinek országos és európai fogadtatásáról. Az esemény iránti mérsékelt érdeklődés sajnos leginkább a magyar polgárok részéről volt jellemző. Sajnos. Hiszen hozzájuk képest a román belügyérek például meglehetősen kiemelt fontosságú rendezvényként tekintenek az eseményre, már annak alapján is, hogy milyen szép nagy számban jelennek meg hűségesen, immáron több éve, alkalomhoz illő civilben és egyenruhában egyaránt.
A gyanú légkörét erősítendő, néhány nappal a rendezvény előtt még a Székely Nemzeti Tanács külügyi megbízottját is kitiltották Romániából, nehogy már elragadtassák magukat a demokratikus joggyakorlatozással ezek az erdélyi magyarok! Pedig egy demokratikus jogállamban a szervezkedés, gyülekezés és a szólás szabadsága alkotmányban foglalt jogok, és ezek szabad gyakorlását kockázatként kezelni és gyanúba keverni leginkább arról árulkodik, hogy több mint 25 évvel a rendszerváltás óta még mindig inkább a veszélyt látják bennük, semmint az önkényuralmat felváltó szabad világ vívmányait.
Aggasztó, de lapozzunk. Illetve lapoznánk a román nyelvű szabad sajtót, csakhogy annak hallgatása mindezek fényében már nem is igazán meglepő. Nemzetközi visszhangról pedig egyelőre csak álmodni, ha mernek a szervezők. Az önrendelkezést követelni hivatott rendezvényről többnyire csak az erdélyi magyar és a magyarországi sajtó számol be. Annak ellenére, hogy az eseményen több európai kisebbségi politikus is jelen volt.
Apropó! Ez a felállás nagyon hasonlít a rendezvénytől látványosan távol maradó RMDSZ-politikusok által előterjeszteni kívánt kisebbségjogi kezdeményezés európai fogadtatásához. Bár ott nem csak a médiafigyelem korlátozódik leginkább a magyar nyilvánosságra, hanem sajnos úgy hírlik, hogy a támogató aláírások is zömével a magyarok lakta régiókból gyűlnek. Ami így egyrészt kevés lesz, másrészt a FUEN botrányos európai kudarcát vetíti előre.
Persze, várjuk ki a végét, de egyelőre Budapestet leszámítva az EU-ban töretlen érdeklődést az erdélyi magyar jogkövetelések iránt csak a román belügyesek mutatnak. Ez is több a semminél.

Hirdetés
Hirdetés
Névtelen hozzászólás