Elek apó emlékháza

Új családtag vette át a kisbaconi Benedek Elek emlékház gondnoki teendőit, nagy meglepetésünkre minapi látogatásunkon Bíró Béla, a Mikó volt igazgatója, a nagy tekintélyű volt matematikatanár fogadja Benedek-rokon felesége társaságában az intézménybe érkező kultúrzarándokokat. Indokoltan írtam zarándokot, adott lévén az emlékhely rendkívül gazdag szimbolikája, s a Benedek Eleket övező legendárium – és mi lenne méltóbb e legendáriumnál pontosan az ő alakjához, a folklórgyűjtő és meseíró, jelentőségben és példaadásban túl nem becsülhető, közéleti szerepvállalásában túl nem teljesíthető művész életpályájához.

Bíró Béla tanár úr felesége Benedek-leszármazott, ilyen jogon vette át a család a soron lévő gondnokságot. Az átvétel bejáratódott időközben, állapíthattuk meg, mert a tanár úr tárlatvezetése fölért egy irodalmi kiselőadással, a hozzáillő korrajzzal együtt. Beavatott ugyanis Elek apó életének és sok műfajú munkásságának titkaiba is, fölvázolván ama zegernyés idők főbb erővonalait.

Benedek Elek ugyanis a történelmi összeomlás idején, amikor kétszázezren hagyták el az elcsatolt Erdélyt, 62 évesen a hazatelepedés mellett döntött, magával hozván feleségét és családját a korábban honoráriumaiból fölépített kúriába. 1929-ben bekövetkezett haláláig testhezálló feladatot vállalva, az irodalmi élet megszervezéséhez látott, így a székely írók egy csoportja az ő vezetésével kereste felolvasóesteken a kapcsolatot a közönséggel, majd gyermeklapot, a Cimborát megalapítva tehetséggondozásba kezdett. Így többek közt ő fedezte fel Dsida Jenőt, első verseit közölve lapjának hasábjain, s támogatta Tamási Áront is indulásában. Az erdélyi magyar irodalom két oszlopáról van szó…

Az emlékház máig a legnagyobb szellemi-erkölcsi teljesítmények egyikének foglalata tájainkon.