Feladatunk a Kárpát-medencében
„Aztán nemcsak anyagi, de szellemi létünknek is kell valami táplálék… Mi ösztönözhet...
A Székely Hírmondó terjesztését szeptember 1-jétől új csapat vette kézbe. Tudjuk, az utóbbi időben akadtak gondok a lapkézbesítés terén, remélhetőleg ezeket mielőbb orvosolni tudjuk, ezen dolgozunk. Addig is annak érdekében, hogy a jövőben zökkenőmentesen tudjuk eljuttatni postaládájába kedvenc napilapját, kérjük, legkésőbb az adott hónap utolsó napjáig rendelje meg a Székely Hírmondót a következő hónapra.
További jó hírrel is tudunk szolgálni: szeptember 12-től újra megnyitjuk sepsiszentgyörgyi ügyfélszolgálatunkat a Csíki u. 7. sz. alatt, ahol hétköznap 8 és 16 óra között állunk rendelkezésükre: apróhirdetést adhatnak fel, lapokat, folyóiratokat rendelhetnek meg, de minden téren igyekszünk a segítségükre lenni. A kézdivásárhelyi ügyfélszolgálat változatlanul a Függetlenség u. 1. sz. alatt működik ugyancsak 8 és 16 óra között.
Amennyiben a Székely Hírmondót többször is késve vagy netán egyáltalán nem kapja kézbe, kérjük, hívja bizalommal a 0728.048.136-os telefonszámot.
A Prima Press Kft. terjesztési osztálya nevében:
Balogh Kinga
Most, hogy közeledik június 4-e, a trianoni szerződés aláírásának napja, körbenézhetünk, hogy gróf Apponyi Albertnek ennek tárgyalásakor mondott beszéde mennyi igazságot tartalmazott. „Ne bánjanak úgy a néppel, mint egy nyájjal… A szent elvekre hivatkozva kérem a népszavazás elrendelését. Az igazságosság eldöntése a népakaraton nyugszik. Ha ezt visszautasítják, megidézem őket az emberiség lelkiismeretének ítélőszéke elé.”
Sajnos, az utódállamok minden eszközzel meggátolták ezt. A csehszlovákok első elnöke, Tomas Masaryk ki is jelentette, „ha népszavazást tartottunk volna, sosem hozzuk létre a független Csehszlovákiát.” Románia sem voksoltatta a polgárait, hanem kinevezte a gyulafehérvári gyűlést népakaratnak, pedig ugyanabban az időben Erdély másik – őshonos – populációja, a magyarság tartott akaratmegmutató összejövetelt. De nem ettől féltek a román vezetők, hanem a vokshoz nem szokott román asszonyok viselkedésétől. „Nem megfelelően” szavaztak volna – mondotta manapság egy történészük.
Ha a trianoni szerződés tárgyalásakor nem is, de sokak szerint más alkalomkor kijelentette gróf Apponyi: „Önök most megásták Magyarország sírját, de Magyarország ott lesz a temetésén mindazon országoknak, amelyek itt megásták sírját.” A lényeg, hogy Trianonban egy országot szétcincáltak a nagyhatalmak. Napjainkban már ők málnak szerteszét.
A legközelebb ehhez az angolok állnak, ahol a skótok és az észak-írek ki akarnak válni Nagy-Britanniából. A skót miniszterelnök, Nicola Sturgeon a napokban kezdte el a népszavazás megszervezését, amely kimondaná az Egyesült Királyságból való kiválást. Bár az angol Boris Johnson megfenyegette őket, hogy nem hagyja jóvá a kiválást, a skót kormányfő erre megjegyezte: abszurdum lenne, ha egy angol politikus próbálná meggátolni a függetlenségi voksot.
Az észak-írek figyelemmel kísérik a Glasgowban történteket. A skótok függetlenségi győzelme itt is megindítaná az Írországhoz való csatlakozás igénylését. A skót győzelem alapjában rendítené meg a birodalom alkotmányát, erősítené az Angliától elválni akaró Sinn Fein pozícióját. Főleg a Brexit után erősödtek a függetlenségi vágyak, hiszen mind a skótoknak, mind az íreknek érdeke az EU-ban maradás. Egyébként a La Manche-csatorna másik felén a franciáknál sem érzi jól magát mindenki. Ott a korzikaiak nyugtalankodnak…