Elszántan és konokul

Még meg sem száradt a tinta a Székelyudvarhely Polgármesteri Hivatala helyiségeit ékesítő magyar zászlók eltávolítását kimondó végzésén, a Bukaresti Táblabíróság újabb minket sújtó ítéletet hozott. Ennek értelmében el kell távolítani a székely zászlót a felső-háromszéki Ozsdola központjában második világháborús hősök tiszteletére állított emlékmű mellől.

Ezzel a döntéssel azonban csupán egy szakasza zárult le a magyarellenességéről hírhedt Dan Tanasă vezette Méltóságért Európában Polgári Egyesület által 2019 júniusában kezdeményezett pernek. Az érintett polgármesteri hivatal ugyanis nem, de az ügybe felkérés nyomán beavatkozó Székely Figyelő Alapítvány az Emberi Jogok Európai Bíróságához fordulhat panasszal. És ezt a lépést Ozsdola és Székelyudvarhely esetében egyaránt meg fogja tenni.

Annál is inkább, hogy az erdélyi magyaroktól Romániát immár bő száz esztendeje mentesíteni akaró bukaresti hatalom a jogszolgáltatás eszközeivel, szándékosan félremagyarázott és rosszul értelmezett vagy nem létező törvényekre hivatkozva igyekszik minket a nemzeti jelképeink mellőzésére kényszeríteni. A székely zászló használatát érintő perekben például a más országok zászlójának használatát szabályozó törvényes előírásokra hivatkozik, mintha létezne egy székelyek által irányított állam.

Nem az első és meggyőződésem szerint nem is az utolsó támadás ez, amelyet a hangzatos nevet viselő, de sötét erők támogatását élvező egyesület a jelképeink ellen indít. Nyilván nem véletlenül, hiszen a megbízói tudják, hogy egy nemzet(rész) felszívódásának elősegítését az önazonosságtudat megroppantásával kell kezdeni. Ennek tartógerincét pedig a jelképei biztosítják, hiszen bennük öltenek formát a sajátos jellemvonások, és a múlt is általuk küldi megtartó üzeneteit.

Ismeretük, tiszteletük és felvállalásuk, határozott és látványos kifejezései az együvé tartozásnak, ha viszont megfosztanak tőlük, nincs ami alá felsorakozni, ami mögé tömörülni a megmaradás érdekében. A jelképeink használatáért folytatott küzdelem, egyben a nemzeti létért vívott harc is tehát, amit a helyzettől és körülményektől függetlenül, elszántan és konokul, minden időkben folytatni kell!