Érvelés helyett nyelvpolitika

Két jogszabály elfogadásától hangos a magyar(országi) közélet. Az egyik a „civiltörvény”, a másik a „lex Taigetosz”-nak csúfolt köznevelési törvény-módosítás. Közös a kettőben, hogy az ellenük irányuló ellenzéki – igen, egységes ellenzéki, a Jobbikot is aktivizáló – támadások alaptalanok, hisztérikusak és hangulatkeltőek. Mivel szakmailag egyikbe sem lehet belekötni, az ellenzők, akik valójában nem is elsősorban a két törvény, hanem a kormány ellenzői, és élből kontráznak szinte mindent, amit a kormány kezdeményez, a nyelvpolitika eszközéhez nyúlnak.

Nyelvpolitikának nevezi a politológia azt a fajta vitamódszert, amikor érvelés helyett negatív asszociációkkal terhelt szavakat használnak egyesek megbélyegzésként. A „lex Taigetosz” ideáltipikus példa erre. Miről is van szó? A törvény bírálói azt kifogásolják, hogy a törvény nem teszi lehetővé egyes gyermekeknek az osztályzat alóli mentesítését. Sajátos módon úgy tesznek, mintha a diszlexiás, diszkalkuliás gyermekeket is ide sorolná a jogszabály, holott erről szó nincs, a jogszabály indoklása nagyon pontosan megmondja azt is, miért célszerű a „sajátos nevelési igényű” – pl. diszlexiás – gyermek esetében megengedni a mentesítést és a „beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyerekek” esetében pedig ragaszkodni a reguláris tantervekhez és az általános követelményekhez. Konkrétan: a gyermek és a szülők jövőképének pozitív irányú befolyásolása és a problémák kiiktatása érdekében rendelkezett így a jogalkotó.

Hasonló a helyzet a „civiltörvénnyel”. Maga az államfő mutatott rá találóan, hogy „Magyarországon több mint 56 ezer civil szervezet működik, amelyek 99 százalékát semmilyen formában nem érinti az új szabályozás. A 7,2 millió forintnál nagyobb külföldi támogatást kapó szervezetek tevékenységét sem befolyásolja az új törvény, számukra csupán további adminisztrációs kötelezettséget keletkeztet.” Ezzel együtt az ellenzők „megbélyegzésről”, „ellehetetlenítésről” szövegelnek, és tiltakozásokat helyeznek kilátásba.

Az ok nyilvánvaló. A jogszabálynak köszönhetően könnyen feltérképezhető lesz minden érdeklődő számára, ki kinek dolgozik, ezen belül pedig jobban látható lesz a globális háttérhatalom első számú nyílt színi megjelenítőjének, Soros Györgynek a hatalmi hálózata.