Feladatunk a Kárpát-medencében
„Aztán nemcsak anyagi, de szellemi létünknek is kell valami táplálék… Mi ösztönözhet...
A Székely Hírmondó terjesztését szeptember 1-jétől új csapat vette kézbe. Tudjuk, az utóbbi időben akadtak gondok a lapkézbesítés terén, remélhetőleg ezeket mielőbb orvosolni tudjuk, ezen dolgozunk. Addig is annak érdekében, hogy a jövőben zökkenőmentesen tudjuk eljuttatni postaládájába kedvenc napilapját, kérjük, legkésőbb az adott hónap utolsó napjáig rendelje meg a Székely Hírmondót a következő hónapra.
További jó hírrel is tudunk szolgálni: szeptember 12-től újra megnyitjuk sepsiszentgyörgyi ügyfélszolgálatunkat a Csíki u. 7. sz. alatt, ahol hétköznap 8 és 16 óra között állunk rendelkezésükre: apróhirdetést adhatnak fel, lapokat, folyóiratokat rendelhetnek meg, de minden téren igyekszünk a segítségükre lenni. A kézdivásárhelyi ügyfélszolgálat változatlanul a Függetlenség u. 1. sz. alatt működik ugyancsak 8 és 16 óra között.
Amennyiben a Székely Hírmondót többször is késve vagy netán egyáltalán nem kapja kézbe, kérjük, hívja bizalommal a 0728.048.136-os telefonszámot.
A Prima Press Kft. terjesztési osztálya nevében:
Balogh Kinga
Nem mondhatnám, hogy annyi mindent felhoztam a talpunk alatt levő földterület megmentésére, hiszen annyi mindent megérdemel(-ne) a híres dalban is szereplő vén Európa, a büszke nő. Vittem róla honi híreket Amerikába 2006-ban, vittem könyveket, hogy látva lássanak bele erdélyi magyar sorsunkba. Hazajöttem aztán, és boldogan öleltem, könnyeztem meg imáztam magamban és templomainkban. Pár nappal később az 1956-os magyar forradalom hazai, háztáji fegyveres leverése, sokak halála és még több igazság megvilágosodása vett ismét körül. Az átokként számon tartott Gyurcsány-kormány fegyverrel lövetett közénk. Pedig csak kivonultunk emlékezni.
Az átok nem vonul ki Európából máig sem. Székely ifjak börtönben, Pesten a kilőtt szem nem gyógyul, és a vén Európa, a büszke nő egyre inkább fájós… Ismét fordulok vigaszért, most éppen Wilfried Martens államférfihoz, politikai vezéregyéniséghez, hiszen ő többször is írásba adta, Európánkat rendbe kellene rakni, és rendben őrizni jó hagyományait. „Ki kell dolgozni egy olyan biztonságpolitikát, mely garantálja a biztonságot és a békét.” Vaskemény igazság. És: tervbe kell venni az egységes védelmi politikát…
Törvényszerű, szinte reflexszerű a kérdésünk: mi, magyarok hová állunk abban az egységben? De sietünk tovább a nagyszerű elképzelés igazával. „A helyi önkormányzat pedig az állampolgárok jogát jelenti ahhoz, hogy a legteljesebb mértékben maguk intézzék a maguk helyi ügyeit.” Ez a könyv Az egyik és a másik Európa, Püski Kiadó, Budapest, 1996, ford.: Beke Mihály András.
Ne nevezzük sóhajok közepette ősi Európának az itteni 1990-es éveket! Inkább azt kutassuk a mában, hová tűntek ezek a törvénybe iktatott európai igények. Hogyan végezhetnek fajüldözést olyan gőgben és szegénységben vergődő fasisztoid országok, mint Románia, Szlovákia, Ukrajna… és mások Európában? Miféle csürhe bérencpolitika hívja, tereli és fizeti ide a vadidegen milliókat ágyunk, asztalunk, háztetőnk és temetőink fölé?
Soros és hasonszőrű társai azt mondják, a migránsok között vannak biz’ agysebészek, tudós dalnokok is… Na, így lenne jó! Az agyament, hibbant politikusokat migráns tudósok kezeljék ám! Mi, Európa fiai álljuk az orvosi költséget, a sarat… Míg fölgyógyul vén Európánk, a büszke nő…