Fahrenheit 162

Szeretne ön százhuszonháromszoros dollármilliárdos lenni? Ha hosszas hányavetés után a kedves, szerény olvasó rábólint – jó, na, ne akadékoskodjak –, tovább kérdezem: és ha ön Kínát úton-útfélen szidó, szapuló ámerikánus lenne, mit csinálna a nagy dög pénzkupaccal? Hogy ne stresszeljem tovább, most, hogy az angolok után az albánok is elvertek, és a Sepsi OSK csúnyábban nyikorog, mint egy piripócsi fusera ökrösszekér, adnék egy tippet: fektesse be mind Kínába. Ugyanis pontosan ezt tették a nagy amerikai multicégek tavaly – szükségtelen hozzátenni: ez az összeg világrekord.

Miközben Romániának kiadják a parancsot, jobban őrizkedjen a kínaiaktól, mint egy tüsszentő kovidostól, és a kínai cégeket közelbe se engedje. (Să trăiți, megértettük, úgy lészen!) Hasonló a helyzet Oroszországgal. Romániára ráerőszakolnak egy kőkorszaki primitívségű oroszellenességet (eredmény: a gáz, a villany ára az egekben), miközben a szájkaraté árnyékában a nagy nyugati cégek vidáman kereskednek a ruszkikkal, jön a kőolaj, és zsebelik be a nyereséget.

A nyolcvanas években borzalmas, kegyetlen háború tört ki Irak és Irán között. Egy moldvai városban tanítottam akkor. Ceaușescu, szokása szerint féltve intette a feleket, keressék a békés megoldást blabla. A város készruhagyárában eközben katonai zubbonyokat gyártottak az irakiaknak, a fémfeldolgozó üzemben pedig golyókat az irániaknak, legyen mivel kilyuggatni az irakiak egyenruháit. A béke bajnoka, Románia az ötödik európai fegyverexportőr volt a világon, a temérdek adósság nagy részét ezzel fizette ki a Kárpátok Géniusza; Bukarestben meg egymásnak adták át a kilincset Kadhafi, Jasszer Arafat és mindenféle afrikai „felszabadítási front” képviselői, akik szerintem nem a Miorița szelíd dombjait, sem Voroneț égtiszta kékjét keresték, hanem a bum-bum kalasnyikovokat.

Ray Bradbury regényében 451 Fahrenheit fokon lobban lángra a könyvek papírja. Utánanéztem – bocsássatok meg, ha tévedek–, az ember arcbőre állítólag 162-nél sül le menthetetlenül. Klímahiszti ide vagy oda oda, ennyinél még nem tartunk.