Faxni nélkül

Sajnos, naponta kell látnom, hogy a hatvanegyedik éve felé közeledő államelnökünk, Klaus Werner Iohannis minden nap elrobog sleppjével szinte a lakásom előtt, hat-hét gépkocsival a nyomában.

Fogyasztják keményen az üzemanyagot, a mellékutcákban megbújó „nemzetvédelmisek” gépjárműveivel egyetemben. Úgy látszik, a szeretet mégsem szeretet, főleg, ha Szebenbe való hazautazásakor nem, amikor hosszú órákra leállíttatja a forgalmat. Na, de ha megválasztották, hát megválasztották. Azonban jó lenne, ha arrogáns szokásain, faxnizásain változtatna. Mert a világ más tájain, főleg a kis és közepes államokban nem ez a módi járja.

Dánia fővárosában, Koppenhágában egy villanyrendőr piros lámpájánál megállva csodálkozva vettem észre, hogy mellettünk a királynő (II. Margit) kocsija fékezett. És sofőrje kivárta, amíg zöldre váltott, tehát szabad utat nem mutatott nekik is. Nem állítottak le semmiféle forgalmat. A királynő kormányfője pedig egy 41 éves fiatal nő, vele is találkozhatsz az utcán. És az országban érződik, hogy az életszínvonal a világelsők között van, pedig a kormányfő ott a Klaus Iohannis által utált szocdemes, őt tették az ország gondjainak főintézőjévé. És jól teszi a dolgát, annak ellenére, hogy a honatyáik jövedelme nem ér a magas egekig, és be kell számolniuk, mire költik a közpénzt.

És ha már országnagyokról beszélünk, akkor meg kell említenünk egy 34 éves asszonyt, a finnek ugyancsak szocdemes miniszterelnökét, Sanna Mirella Marint. Ő sem a páváskodást, a vakációt vakációra halmozást, na meg a kocsikázást teszi az országlásának első helyére, hanem a gondok megoldását. A napokban találkozott egy másik asszonnyal, az észt államelnökkel, az 50 éves Kersti Kaljulaiddal, aki a Pro Patria Szövetség küldöttjeként szintén nem a kocsikázásáról híres, és fél évtizede vezeti közmegelégedésre országát.

Az idősebb nemzedék közül sem mindenki veri ülepét egy fekete gépkocsiba. Az osztrákok elnöke, Alexander Van der Bellen minden reggel gyalog megy be a munkahelyére. Olaszországba, olasz kollegájával Dél-Tirol ügyéről tárgyalni pedig a menetrend szerinti vonattal utazott. Ilyen egyszerű a dolog. A fentiek közül senki sem féltette a bőrét, főleg a saját népétől nem, akiknek a voksaival került hatalomra.